Azért, mert itt van Európa leghosszabb, az egész várost átszelő, egybefüggő útja. Bevallom, arról, hogy milyen hosszú szülővárosom főutcája, én mit sem tudtam. Ez nem volt beszédtéma a hetvenes években, de még a turisztikai kiadványokban sem foglalkoztak a szerkesztők ilyesmivel. Talán a második osztályt kezdtem meg a Kossuth Gimnáziumban, amikor némettanárunk, Sír László azt ajánlotta, hogy akik szeretnének komolyan foglalkozni a nyelvvel, keressenek maguknak német levelezőpartnert. Kérdésünkre, hogy ilyet hol találunk, készséggel megadta azoknak az újságoknak a nevét, melyekben sok ország fia-lánya kereste levelezni akaró társát.
Még aznap, iskola után megvettem az ajánlott újságot, és találtam is egy erlingeni középiskolás lányt, aki hasonló korú magyar diákkal akart levelezni. Néhány napi – levélírásnak egyáltalán nem nevezhető – küszködés után, dühösen nézve az asztalon számolatlanul heverő, át- meg áthúzott papírlapra, úgy döntöttem, elmegyek egy könyvesboltba valamilyen segédanyagot keresni. Sikerült is találni egy piros-fekete fedelű könyvecskét, melyen nagy fekete betűkkel ez állt: német-magyar diáklevelezés. Kifizettem az árát, és rohantam vele haza abban a biztos tudatban, hogy most aztán megírom életem első német nyelvű levelét, és talán már holnap postára is adhatom. A könyvecske valóban minden kérdésemre megadta a választ, így már a biztos tudás birtokában kezdtem hozzá a levél megírásához. Amint túljutottam a bemutatkozáson, úgy gondoltam, szülővárosomról írok néhány mondatot. A meglepetés akkor ért, amikor rátaláltam arra a fejezetre, ami a legjelentősebb magyar városokról, köztük Miskolcról szólt. Talán nyolc-tíz mondat volt, melyből többek között az is kiderült, hogy Miskolc nemcsak iparáról híres, hanem arról is, hogy itt található Európa leghosszabb főutcája. Már akkor megfogadtam, hogy egyszer majd végigmegyek ezen a hosszú utcán, amiről persze mi, miskolciak tudjuk, hogy inkább főút, mint utca, bár belvárosi szakaszán valóban sétálóutcává szelídül. Ma már tudom, hogy egy miskolcinak illik ismerni létrejöttének legendáját, meg azt is, hogy honnan kezdődik, és hol végződik ez a tizenkét kilométeren át kanyargó út.
Sokféle ember megfordult a Szinva patak völgyében. Jó hely volt ez, mert vize termékennyé tette a földjét, a patak kanyargós útját követve pedig az ember a hegyvidékből messzelátó síkságra ért. Itt élt hetvenezer évvel ezelőtt az avasi „kovaapó”, akinek nagy gonddal pattintott lándzsahegyeit manapság múzeumi tárlókban találjuk. Aztán ez az út volt a bükki földvárakban élő kelták szekérútja, és ezt az utat járták a szerzetesek is, akik a hegyek között építettek maguknak otthont. Később, amikor már malmok őröltek a Szinván, akkor is ezen a hosszú úton hordták az emberek lovas szekerekkel a gabonát, majd fordultak és vitték az életet jelentő kenyérlisztet sok távoli város és falu lakóinak. Ez a hosszú út korábban több, akkor még önálló településen áthaladt. Miskolcon, Diósgyőrön, Hámoron, Lillafüreden át vezetett egészen Ómassáig, és az utcák szőlőfürtszerűen kapaszkodtak rá. Aztán egyszer csak összetalálkoztak ezek a települések, és bár nevüket megőrizték, valamennyien egyesültek, és Nagy-Miskolc részévé lettek. Hát így született a mi főutcánk, melynél hosszabb nincs is más városban.
Miskolc főutcáját gyakran tartják Európa leghosszabb főutcájának, ez azonban abból a szempontból pontatlan, hogy sokan kizárólag a Széchenyi utcára gondolnak ilyenkor, ez maga azonban csak körülbelül 1 kilométer hosszú, és még Miskolcon belül is több utca van, aminek a hossza ennek a többszöröse. Az azonban igaz, hogy a Széchenyi utca egyike annak a kilenc utcának, amelyek egymás egyenes folytatásaként kelet-nyugati irányban csaknem az egész várost átszelik, egy összességében 12 km hosszú utat formálva. A kilenc út keletről nyugat felé: Bajcsy-Zsilinszky utca - Széchenyi István utca - Hunyadi utca - Tizeshonvéd utca - Győri kapu - Andrássy utca - Kiss tábornok utca - Árpád utca - Hegyalja utca. Ez a hosszú út áthalad a belvároson és Diósgyőrön, mindkettőn túlnyúlva, és több mint 100 kisebb utca keresztezi. A helyes megfogalmazás tehát az, hogy Miskolc főútja Európa leghosszabb, a városon áthaladó főútja.
