Az Európai Bizottság 2018-as javaslata értelmében az Európai Unió területén az órák nyári időszámításra történő kötelező átállításának eltörlése eredetileg 2019-ben lett volna. A tagállamok saját hatáskörükben döntenek, hogy melyik időzónába szeretnének tartozni. Így 2021. március 28-án lett volna az utolsó nyári átállítás.
A 2021-es céldátum úgy tűnik nem volt elegendő a tagállamok számára a szükséges előkészületekhez, további közvélemény-kutatások, hatástanulmányok készítéséhez, a szomszédos államok szándékaival való egyeztetéshez. A magyar kormány egyelőre nem foglalkozott azzal, hogy a közép-európai időzónát vagy a kelet-európait választja Magyarország.
A hazai villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat. A MAVIR 2017-es közleménye szerint az óraátállításoknak köszönhetően éves szinten mintegy 100-120 gigawattórával (GWh) kevesebb áramot használ fel az ország. Ez összességében (2018-as áron számolva) mintegy 4-5 milliárd forint megtakarítást jelent, egy főre vetítve kerekítve 450 forint megtakarítás éves szinten.
Sokak számára az óraátállítás akár 1-2 hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani.
Tanácsok az átálláshoz:
A szabadban végzett reggeli könnyű futás vagy gyors séta növeli a szerotonin előállítását az agyban, ami elősegíti a megváltozott külső ciklushoz való igazodást.
A reggeli sötétségben az erős mesterséges fény alkalmazása meggyorsítja a belső óra fényhez való szinkronizálását.
Az óraátállítást követő tíz napban legyünk különösen óvatosak és körültekintőek a közlekedésben, és a balesetveszélyes otthoni elfoglaltságokat is kerüljük (például ablakmosás).
