Az Ifjúsági Tanács létrejöttét több ifjúságpolitikai mozzanat előzte meg, amelyek létfontosságúak voltak ahhoz, hogy a testület hitelesen kezdhesse el működését. Ez alatt az értendő, hogy a diákpolgármester korábbi megválasztása és a Miskolc Városi Diákönkormányzat feltámasztása megteremtették a városi fiatalok saját képviseleti szerveit és személyeit.
A diákpolgármester és a MIDÖK elnöke állandó tagként képviselhetik a fiatalok érdekeit a tanácsban. Mellettük jelen van a város kijelölt delegáltja, a területért felelős alpolgármester, az ifjúsági referens, illetve a Miskolci Egyetem, Miskolci Szakképzési Centrum, a Miskolci Tankerületi Központ és a Miskolci Kulturális Központ küldöttje. Rajtuk kívül további tagok is csatlakozhatnak majd a testülethez.
Az Ifjúsági Tanács elnökségét (elnök és két alelnök) a polgármester kéri fel a feladatra, azonban az egyik alelnök személyére a testület tagjai tesznek javaslatot. A soros alelnök ezúttal Rőczei Laura, a MIDÖK-elnöke lett, a másik – mindenkori – alelnök a diákpolgármester – ezúttal Hudák Lilla –, míg az elnöki szerepet Szarka Dénes önkormányzati képviselő látja el.
Az alakuló ülést Varga Andrea alpolgármester köszöntötte. Elmondta, hogy a városvezetés számára roppant fontos az ifjúság megfelelő szintű képviselete. „Egy város jövője mindig azon múlik, hogy a fiataljai ott maradnak és telepednek le, illetve megtalálják benne otthonukat, közösségeiket.” – mint fogalmazott.
Az Ifjúsági Tanács létrehozásának ötletét is ez a gondolat generálta, hiszen a városvezetés egy olyan tanácsadói testületet kívánt ezzel életre hívni, amely véleményezi a fiatalokat érintő előterjesztéseket és javaslatokat. Emellett a tanácstagok által megfogalmazott önálló elképzelések is a döntéshozók elé kerülhetnek. „Így valóban közösen tudunk gondolkodni Miskolc jövőjéről.” – összegezte Varga Andrea az elképzelést.
Az elnöki posztot betöltő Szarka Dénes egyetértett: „lehetőség szerint minden helyi fiatal véleményét be kell csatornázni várospolitikánk alakításába”. Kifejtette, hogy hosszú távú stratégiát csupán az érintettek bevonásával lehetséges sikeresen megalkotni, a fiatalok esetében pedig az Ifjúsági Tanács egy jó eszköz a bevonásra.
Közel két évig tartó megalapozó munka eredményének nevezte a testület megalakulását, a munka folytatásaként pedig a város Ifjúsági Koncepciójának megalkotását, közösségi hely létrehozását, illetve a jövő kihívásainak kezelését jelölte meg. „A miskolci fiatalsággal közösen” – zárta a gondolatokat.
