Azt írták: "Az ellenzék a mai napon megtámadta az Alkotmánybíróságon a választási csalást legalizáló törvényt".
Az ellenzéki összefogás szerint már a 2018-2019-es választásokon is tömeges jelenség volt, hogy egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat azért, hogy részt vehessenek a választásokon. Az ellenzék kezdeményezésére mind a Kúria, mind a rendőrség megállapította, hogy a visszaélések valóban megtörténtek és az abban részt vevők törvénysértést valósítanak meg - tették hozzá.
Úgy látják, nem véletlen, hogy a kormánypártok a közelgő országgyűlési választások előtt néhány hónappal olyan törvénymódosítást fogadtak el, amely "legalizálja a fiktív lakcímbejelentéseket, ezzel megnyitva az utat a választás kimenetelének manipulálása előtt".
A közös listát állító ellenzéki pártok - mint írták, ígéretükhöz híven -, csütörtökön megtámadták az Ab-n ezt a törvényt.
Az Országgyűlés novemberben döntött arról, hogy módosul a lakcímbejelentés szabályozása. Míg a korábbi büntetőjogi szabályozás szerint "intellektuális közokirat-hamisítást" követ el az, akinek az esetében a lakcímbejelentés nem felel meg a valós, életvitelszerű ottlakásnak, az új szabályozás szerint ez már nem minősül bűncselekménynek, ha saját tulajdonú ingatlanról van szó vagy ha a szállásadó tudtával és hozzájárulásával történik.
(Címlapkép: Az Alkotmánybíróság épülete Budán, a Donáti utcában; Fotó: Wikipedia//Thaler Tamás)
