A részvételi költségvetés – ahogy a neve is utal rá – a részvételi demokrácia egyik újabb eleme. Egy újabb olyan eszköz, amelynek célja az állampolgárok bevonása az őket érintő ügyekbe. Ebben az esetben konkrét összeggel gazdálkodhatnak bizonyos keretek között. Ehhez a Magyarországon ugyancsak szokatlannak tűnő kezdeményezéshez csatlakozhat most Miskolc, amennyiben jövő hét csütörtökön a közgyűlés elfogadja a város idei költségvetését.
Sokszor eszembe jut az izlandi viccpárt, az A Legjobb Párt, amely 2010-ben, a gazdasági válság közepette véletlenül megnyerte a fővárosban tartott választást. Mivel igazából nem készültek városvezetői szerepre, programjuk sem volt és hirtelen nem tudtak mit kezdeni a helyzettel. Aztán gondoltak egy merészet, és úgy döntöttek, hogy megkérdezik az embereket: szerintük mit kellene csinálni a városban, hogy az élhetőbb hely legyen?
Egészen jó ötletek születtek, az emberek – nyilván az ésszerűség határain belül – azt kapták, amire szükségük volt. Idővel pedig a városi költségvetés egy elkülönített részét a reykjaviki állampolgárok felhasználására bocsátották.
Ez csak egy kiragadott példa, de Csere Áron János, a szakmai megvalósításban segítő Dialóg Egyesület elnöke kifejtette, világszerte több területén élnek már ezzel a módszerrel, ami Európában mintegy évtizede kezdett el terjedni. Ez mára ott tart, hogy Párizsban például az egyik polgármesterjelölt arra alapozta a kampányát, hogy emeljék meg a részvételi költségvetés összegét.
Szóljunk bele!
Az elképzelés szerint a demokrácia megélése nem merül ki abban, hogy x évente leadja szavazatát a választó, aztán nézi, mi valósult meg és mi nem – többnyire pedig panaszkodik. A részvételi költségvetés lényege tulajdonképpen az, hogy az állampolgár aktivizálja magát. Nem az önkormányzat határozza meg a fejlesztési célokat, hanem az emberek hozzák a saját ötleteiket – tudjuk meg Csere Áron Jánostól.
A képviseleti demokráciának ebben az esetben is nagyszerű kiegészítője lehet a részvételiség. „Az a cél, hogy olyan, alulról érkező ötletekre alapozó fejlesztések valósuljanak meg, amelyek a helyiek igényeit szolgálják” – összegez a szakember, majd azért hozzáteszi: nem a hibabejelentés a cél – például hol tört le a pad–, hanem olyan elképzelések gyűjtése, amelyek általánosságban élhetőbbé teszik a várost – például hol szolgálnák leginkább az embereket új padok.
„Budapesten több helyen óvodák fejlesztésére szavaztak az emberek. Van, ahol graffiti-falakat akartak, máshol pedig cselekvésre vágytak: például közös sporteseményekre” – sorolja tovább a példákat.
A főváros – és bizonyos kerületei – után Miskolc lehet az első megyei jogú város, ahol bevezethetik a részvételi költségvetést, Csere Áron János tudomása szerint idén ehhez még Pécs csatlakozhat. Városunk annyiban előrébb jár, hogy a folyamat előkészítését több mint másfél éve elkezdte a település, aminek eredményeként konkrét részvételi koncepcióval is rendelkezik a megyeszékhely.
Arról, hogy Miskolcon konkrétan milyen keretek között működhet a részvételi költségben elkülönítendő 15 000 000 forint felhasználása – ötletek gyűjtése, előszűrés, jóváhagyás, stb. –, jövő heti cikkünkben olvashatnak majd.
(Címlapkép: Részvételi Iroda a városházán, annak megnyitásakor; Illusztráció; MiNap-archív; Fotó: Juhász Ákos)
