A nagy infláció oka a háború, egyébként is, európai összevetésben vannak országok, ahol sokkal durvább a drágulás, mint nálunk, itthon ugyanis az árstop segít – nagyon röviden ebből a három állításból áll a teljes magyar kormánykommunikáció, amikor az infláció szóba kerül. De mi igaz ezekből? És egyáltalán, ha nálunk annyira alacsonyan tartják az energiaárakat, hogy jön ki mégis egy kimondottan magas infláció? – teszi a kérdést a portál csütörtöki írásában.
Mint arra kitérnek: az Eurostat adatai szerint tavaly augusztusban még csak 5,2 százalékos volt a magyar inflációs mutató, szeptemberben 6, októberben 6,6, novemberben pedig 7,1 százalék, 2022 elején a tíz százalékot közelítette, most viszont már 10,8, nem nehéz azt mondani, hogy az orosz–ukrán háború nagyot dobott rajta, de már hónapokkal az orosz agresszió előtt is látványosan növekvő volt az inflációs trend. Ezt amúgy bárki saját maga ellenőrizheti akkor is, ha nem keres rá a részletes inflációs adatokra, csak arra, hogy a benzin árát 2021. november 15-én maximálták 480 forintban, az élelmiszerárstopot pedig idén február 1-jén vezették be, tehát már bőven a háború előtt óriási drágulást kellett megállítani.
Most már csak az EU kilencedik legmagasabb inflációja a mienk – ami egész jónak néz ki, csakhogy nincs sok köze ahhoz az üzenethez, hogy nyugaton sokkal rosszabb lenne a helyzet. Ugyanis ha megnézzük a részletesebb számokat, látszik, mire elegendő az energiaárak alacsony szinten tartása: a nyolc ország, ahol a mienknél is nagyobb az infláció, a három balti állam, a másik három visegrádi ország, valamint Románia és Bulgária – derül ki a cikkből.
