Ugrás a tartalomra

Magyarországon már nincs demokrácia

Létrehozva
Az európai parlamenti képviselők elfogadták a magyar jogállamiságról készült jelentést, és az Európai Bizottságot is felszólították, hogy használja ki a rendelkezésükre álló összes eszközt Magyarországgal szemben, különösen a kondicionalitást – számolt be szerdán a HVG. 

Nagy többséggel megszavazta az Európai Parlament plenáris ülése a Magyarországról szóló újabb jogállamisági jelentést. Az állásfoglalás mellett 433, ellene 123 EP-képviselő szavazott, 28 pedig tartózkodott – olvasható a HVG-n. 

Mint azt a lap írja, az elfogadott jelentésben azt állapították meg, hogy a Sargentini-jelentés óta elmúlt négy évben a magyar demokrácia állapota még rosszabbá vált, a Magyarországon történtek pedig rendszerszintű fenyegetést jelentenek az Európai Unió alapértékeire. Emellett „sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok összeomlásához Magyarországon, és egyik tagállamát a választási autokrácia hibrid rendszerévé változtatta”.

Az EP-képviselők a jelentés szerint részletesen kifejtik aggodalmaikat Magyarországgal kapcsolatban, ezek között szerepel

  • alkotmányos és választási rendszer működése;
  • az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége és a bírák jogai;
  • korrupció és összeférhetetlenség;
  • a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust;
  • a tudományos szabadság, vallásszabadság; gyülekezési szabadság;
  • az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTQI jogokat;
  • a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, valamint az ellenük irányuló gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem;
  • a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai; valamint
  • gazdasági és szociális jogok állapota.

A jelentés kitér a veszélyhelyzet határozatlan ideig történő meghosszabbítására, a Kúria elnökének megválasztására, valamint arra is, hogy a Pegasus kémprogramot felhasználhatták aktivisták, újságírók, ügyvédek és politikusok ellen. Megemlítik a több mint 470 kormánypárti médiumot magában foglaló Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA), amely szűkítette a független sajtó mozgásterét és a polgárok objektív információkhoz való hozzáférését. A jelentésben írnak a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának csorbításáról, és a kormányt bíráló civil szervezetekre nehezedő nyomásról is – ismertette a HVG.
 
Hozzátették, a jelentéstervezetben a képviselők külön fel is szólították a Bizottságot, hogy használja ki a rendelkezésükre álló összes eszközt Magyarországgal szemben, különösen a kondicionalitást. Erre hamarosan sor is kerülhet, ugyanis a Reuters értesülései szerint az Európai Bizottság vasárnap arra fog javaslatot tenni, hogy több mint 15,7 milliárd eurónyi, vagyis csaknem 6400 milliárd forint felzárkóztatási forrást függesszenek fel a Magyarország elleni folyó jogállamisági eljárásban.
 

Ez is érdekelhet

Képgaléria
Misley Emesére, 1956 legfiatalabb áldozatára emlékeztek Miskolcon
Miskolc
Misley Emese 13 éves volt. Egy iskolás kislány, amikor 1956. október 26-án halálos lövés érte. Rá és 1956 hőseire emlékeztek pénteken Miskolcon.
Képgaléria
"Guruló történelem" - ünnepi buszos várostúra
Korhű busszal elevenedett meg Miskolc forradalmi múltja
Miskolc
Rendhagyó történelmi időutazással emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára Miskolcon. A Guruló történelem résztvevői péntek délelőtt egy retró autóbusz fedélzetén járhatták végig a város forradalmi eseményeinek meghatározó helyszíneit.
Megemlékezés a Petőfi téren október 23-án
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire emlékeztek Miskolcon
Miskolc
Az 1956-os forradalom és szabadságharc miskolci eseményeire emlékeztek a Petőfi-szobornál, melynek környéke hetven évvel ezelőtt fontos helyszín volt.
Az Acélváros forradalma
Miskolc
Hetven évvel ezelőtt, 1956 októberében Miskolc utcáin is tízezrek követeltek változást. Az ország egyik legfontosabb iparvárosában a munkások és az egyetemisták összefogása a forradalom egyik meghatározó vidéki központjává tette a várost. A békés tüntetéseket azonban hamarosan vérontás követte, a szabadság néhány napját pedig – csakúgy, mint az ország más pontjain – szovjet megszállás és megtorlás váltotta fel. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján felidézzük, hogyan élte meg Miskolc történelmének egyik legdrámaibb időszakát.