A Németországba érkező menedékkérők többsége regisztráció nélkül jut át az Európai Unió külső határán - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap a közös menekültügyi regisztrációs rendszerből (Eurodac) származó adatokra hivatkozva.
A beszámoló szerint a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elemzése megállapította, hogy a 2022-ben a hatósághoz első alkalommal menedékjogi kérelemmel forduló 14 éven felüli emberek - 151 277 fő - nagyjából kétharmadáról, azaz bő 101 ezer emberről nincs úgynevezett Eurodac-találat.
Az Eurodac adatbázisában a 14 éven felüli menedékkérők ujjnyomatát rögzítik, amikor belépnek az EU-ba. A 2003 óta működő adatrögzítési eljárás azt szolgálja, hogy megállapítható legyen, melyik országnak kell elbírálnia a menedékjogi kérelmet. A közös menekültügyi rendszer alapszabálya, hogy az az ország felelős az elbírálásért, ahol a kérelmező elérte a közösség területét. Az Eurodac-találat hiánya azt jelenti, hogy az adott menedékkérőt nem lehet átadni más országnak, akkor sem, ha nem ott érte el az EU területét, ahol menedékjogi kérelmet nyújt be, hanem egy másik országban.
A Németországban jelentkező menedékkérők túlnyomó többségének szerepelnie kellene az adatbázisban, méghozzá az EU külső határán fekvő országok valamelyikének feltüntetésével együtt, hiszen igen csekély számban vannak olyan kérelmezők, akik más EU-s országot nem érintve, közvetlenül Németországban érték el az közösség területét - fejtette ki a Welt am Sonntag összeállításában.
Joachim Herrmann bajor belügyminiszter szerint az Eurodac-találok hiánya azzal magyarázható, hogy az érkezők regisztrációjáért felelős országok, "bűnös módon elhanyagolják adatgyűjtési kötelezettségüket". "Növekvő biztonsági kockázatot jelent, hogy egyre több ember lép be az EU-ba teljesen ellenőrizetlenül" - tette hozzá a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa. Mint mondta, reméli, hogy fordulatot hoz a pénteken véget ért EU-csúcs, amelyen a tagországok a külső határok ellenőrzésének megerősítése mellett foglaltak állást.
Kifejtette, hogy az állandó belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet működésének szabályai nem azt jelentik, hogy egyszerűen nincs többé ellenőrzés a belső határokon. Mindig is az volt a megállapodás, hogy akkor lehet nélkülözni a belső ellenőrzést, "ha a külső határok jól védettek", és "alapvető feltétel volt az is, hogy a fő célországok, például Németország visszaküldhessék az engedély nélkül tovább utazó menedékkérőket az illetékes országba".
Aláhúzta: ha nem történik változás és továbbra is regisztráció nélkül áramlanak a menedékkérők Németországba, "előbb-utóbb újra nemzeti szintű határvédelmi intézkedésekről kell majd beszélnünk". (MTI)
