A Vörösmarty városrészben új parkot készülnek kialakítani Vörösmarty Liget néven. Ehhez civil kezdeményezésre feltörik a térkövet az Arany János utcán és tizenkét facsemetét ültetnek el március végéig. A változtatásra a nyári melegekben elviselhetetlenségig felforrósodó placc miatt van szükség. A témáról nem régen írtunk.
Most pedig azt jártuk körül, hogy milyen káros hatásokhoz vezet a nagyvárosban, ha túl sok burkolt terület van.
- Azért, hogy az ember kényelmesen tudjon közlekedni gyalogosan, vagy autókkal és ne kelljen sárban járni, mesterségesen burkol különböző területeket. Ma már a térkő kultúráját éljük, hiszen ez az egyik legkedveltebb burkolóanyag a városban – nyilatkozta szerkesztőségünknek Nagy Dezső, Miskolc Polgármesteri Kabinetjének klímavédelmi csoportvezetője.
Majd elmondta, hogy ennek eredményeképpen egyre nagyobb területet fednek le szilárd, nem vízáteresztő anyagokkal, amelyek magukba szívják a hőt és jobban felmelegszenek, mint a környezetük. Azok a városrészek, ahol magas a beépítettség és a burkolt felületek aránya, sokkal inkább felmelegszenek, mint a környezetük. Ez az úgynevezett hősziget-hatás, ami azt eredményezi, hogy a belváros akár 4-10 fokkal melegebb lehet, mint a város kertes lakóövezetei – magyarázta.
Hozzátéve, hogy télen ez kedvező, nyáron azonban szélsőséges meleget, légköri aszályt okozhat a belvárosban, amitől szenvednek az emberek és a növények is. Ez abban is megnyilvánulhat, hogy a fáknak megbetegednek, leszáradnak a levelei, kiégnek a gyepek – említette.
- A másik komoly gond, hogy a burkolt felületek nem eresztik át a csapadékot, hanem a felszínükön gyorsan összegyülekezik. Az önkormányzat feladata, hogy megoldja a csapadékelvezetést, ami a burkolt felületek kiterjedésének növekedésével egyre nehezebb feladatot jelent. Ezzel szemben a vízáteresztő felszíneken, a gyepes, parkos, erdős területeken be tud szivárogni a talajba. A növényzet lassítja az elfolyást, segíti a beszivárgást és növeli a páratartalmat, ami kedvező a város klímájának is. Erre lehet megoldás a több szinttel – gyep, cserje és lombkorona – is rendelkező parkok kialakítása – fejtette ki a szakember.
Kiemelte, hogy mivel a klímaváltozás hatására gyakoribbak az intenzív csapadék események, nő az elöntések, a villámárvizek veszélye is. A burkolt felületek csökkentése és a vízáteresztő felszínek növelése mérsékli ezeket a veszélyeket.
- Tehát nagyon fontos tényezője a városklímának és a város élhetőségének, hogy jól gazdálkodjunk a burkolt felületekkel a köz- és a magánterületeken egyaránt. Csak ott legyenek, ahol elengedhetetlenül szükségesek és funkcióval bírnak – hangsúlyozta. Példaként mondta Dél-Európát, ahol fehér anyagból készítik, vagy fehérre festik a burkolatokat, mert úgy visszaverik a napfényt. Emellett az árnyékolás is jó megoldás lehet többek között Miskolc főutcáján, ahol nem lehet feltörni a burkolatot.
