Kocsedó Miskolcon
Sokan tudják, hogy a Miskolci Egyetem kohász tanszékének épülete Kocsedó névre hallgat. De vajon miért?
1949-ben az országgyűlés azt a határozatot hozta, hogy Miskolcon egy egyetemet kell alapítani. A bánya- és kohómérnöki kar Sopronból került Miskolcra, a gépészmérnöki kart itt alapították. A kezdet kezdetén még a kohász tanszék épülete sem volt meg, időbe telt, amíg felépült, csak 1958-ra lett kész.
„Kocsedo (Koje do) egy kis sziget neve Dél-Korea partjainál, ami az 1950-53-as koreai háború idején az amerikaiak és a dél-koreai kormány hírhedt internáló tábora volt.” Körülbelül 170 000 kínai és észak-koreai hadifogoly élt ebben a táborban mostoha körülmények között.
Mindez úgy kötődik Miskolchoz, hogy a Miskolci Egyetem (Nehézipari Műszaki Egyetem) építésére rabokat is kivezényeltek, a legismertebb politikai elítéltek, akik az építkezésen dolgoztak, Cziffra György zongoraművész és Határ Győző író voltak. Ezek a politikai elítéltek építették az egyetemi komplexum ezen részét, a neve ezért lett Kocsedó.
Európa leghosszabb főutcája
Nincs még egy olyan hosszú főút európai városban, mint Miskolcon. Ez az útvonal kelet-nyugati irányban tizenkét kilométer hosszú. Kilenc utca tartozik hozzá, melyek egy része egyazon útvonalon fut, amely a kelták kocsiútja volt 1500 évvel ezelőtt, és akkoriban a Sajó-parti nádasokat kötötte össze a mai Bükkszentlászlón területén létesült telepükkel.
Nézzük ezeket az utcákat: Bajcsy-Zsilinszky út, Széchenyi István út, Hunyadi utca, Tizeshonvéd utca, Győri kapu, Andrássy út, Kiss tábornok út, Árpád út, Hegyalja út. Tehát nemcsak a főutcára kell gondolni, hanem a Miskolc mai határain belüli településrészeken áthaladó főútra, amelyet több mint száz utca keresztez.
Oscar-díjas forgatókönyvíró Miskolcról
Pressburger Imre forgatókönyvíró, rendező, producer Miskolcon született, egy Szentpéteri kapui családi házban, melyen emléktáblája is található. Gyermekkorában Temesvárra költöztek, az érettségit követően a prágai, majd a stuttgarti egyetemen tanult. Diplomájának megszerzése után Budapesten, utána Németországban dolgozott újságíróként. Az 1920-as évek végétől Berlinben az UFA filmgyár számára írt forgatókönyveket. 1933-tól Párizsban, 1935-től Londonban élt. Angliában csatlakozott a magyar származású filmesek csoportjához, Alexander Korda alkalmazta forgatókönyvíróként. 1942-ben Michael Powell-lel megalapította a The Archers produkciós céget, és húsz filmet készítettek együtt.
1941-ben a 49th Parallel című film forgatókönyvéért Oscar-díjat kapott. Az angliai Saxtead városában hunyt el. Életéről unokája, a szintén Oscar-díjas Kevin MacDonald készített filmet The Making of an Englishman címmel. MacDonald 2009-ben, majd 2024-ben a Cinefest vendége volt, és megkoszorúzta nagyapja emléktábláját.
Hetvenezer éves kovabánya az Avason
A paleolitikum ősembere sajátos hőkezeléses technikát alkalmazott az Avas mai területén, a Tűzkövesen. Több hektárnyi területen bányászta a kovakövet. 2004-ben találták a lelőhelyet, ahol a világszenzációt jelentő leleteket fedezték fel. 2005 nyarán pedig francia, belga, izraeli, lengyel és angol régészprofesszorok igazolták dr. Ringer Árpád tanszékvezető egyetemi docens kijelentését, miszerint: „(…) nagy valószínűséggel az Avasról került egész Európába, sőt egész Eurázsiába az a különleges hőkezeléses technológia, amelynek segítségével a 70-100 ezer éve itt élt ember a kőeszközeit előállította. Ennek eddig fellelt európai nyomai ugyanis mindössze 20 ezer évesek.”
Reiman Zoltán
