Az eseményt Szabó Mónika, a Miskolci Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy az év utolsó közösségi rendezvényén ilyen sokan együtt ünnepelhetnek.
– A karácsony az egyik legfontosabb ünnep, nemcsak a lengyeleknek, hanem az egész keresztény világ számára, hiszen Jézus Krisztus eljövetelét ünnepeljük – hangsúlyozta.
A délután során Agócs Erika a lengyel karácsonyi népszokásokat idézte fel. Elmondta: sok családban ma is él az az ólengyel hagyomány, hogy csak az első csillag felragyogásakor ülnek asztalhoz.
– Általában egy-egy ilyen vacsora tizenkét fogásból áll, a tizenkét apostol tiszteletére – tette hozzá.
Az ünnepi menü középpontjában jellemzően halételek állnak, de almát, diót és mézet is fogyasztanak, hogy az új esztendőben egészségesek maradjanak. Szó esett arról is, hogy az asztalnál egy helyet üresen hagynak az eltévedt vándor, a távol lévő vagy az elhunyt hozzátartozó emlékére, az ajtót vagy az ablakot pedig résnyire nyitva hagyják, hogy a halottak lelke csatlakozhasson a lakomához.
Különleges hagyományként mutatta be az opłatkát, a karácsonyi ostyát, amelyet a vacsora előtt a családtagok és a vendégek egymással megosztanak, jókívánságokat mondva.
Az ünnepi program irodalmi és zenei előadásokkal folytatódott. Kusztván Péter Bodor Miklós Betlehemi csillag című versét olvasta fel, Bárkányi Tamara Händel egyik áriáját adta elő fuvolán. Tóth Kazimierz Tóth-Stronska Bernadeta és Wojciech Młynarski Wiersz na Boże Narodzenie című művét tolmácsolta, majd Gyurkovics Gábor trombitaművész és Gyurkovics Csilla mesemondó közös előadása következett.
Az ünnepség végén Szabó József, a diósgyőri római katolikus templom plébánosa megszentelte a karácsonyi ostyákat. A közös imádságot követően kötetlen beszélgetés és ünnepi vacsora zárta az estét, amely méltó módon idézte meg a lengyel karácsony hagyományait és a közösség összetartozását.