Mindenekelőtt arra kérem, készítsünk Önről egy rendhagyó névjegyet!
Végzettségem szerint pénzügy-számvitel szakirányos közgazdász vagyok, a szakterületem a vezetés és a projektmenedzsment. Korábban dr. Kriza Ákos polgármester munkáját segíthettem, 2017-2019. között Miskolc sportéletének koordinálásáért feleltem, polgármesteri biztosként. A körülmények úgy hozták, hogy Veres Pál polgármesterrel csak rövid ideig dolgozhattunk együtt, azonban azóta is jó személyes kapcsolatot ápolunk. 2020-ben Budapestre kerültem, egy kiemelt fővárosi klub, a Magyar Testnevelési Egyetem Sportegyesülete ügyvezetői feladataival bíztak meg. Jelenleg 2.000 fő körül van a sportolóink száma, több élvonalbeli sportcsapattal, valamint olimpikonnal és paralimpiai bajnok sportolóval büszkélkedhetünk. Ugyanakkor sosem távolodtam el Miskolctól: a Miskolci Egyetemen doktori értekezést írtam a nagyszabású nemzetközi sportesemények menedzsment kihívásai, hatásai és sikeressége témában, valamint részt vettem a sportszervező alapszak elindításában, ahol a legutóbbi félében sportdiplomácia tantárgyat oktattam. Az egyetemi sportegyesülethez, a MEAFC-hoz pedig nagyon erősen kötődöm, bár a napi munkavégzésben már évek óta nem veszek részt, ott egy kiváló csapat tudja és teszi a dolgát.
Hogy jött ez a nagyon komoly felkérés és miért vállalta el a feladatot?
Tóth-Szántai József polgármester úr keresett meg még tavaly novemberben, ezt követően pedig többször beszélgettünk a DAM ügyéről. Azt hiszem részéről a 2024-es Európai Egyetemi Játékokban betöltött szerepem miatt merült fel a nevem, hiszen az is egy rendkívül komplex, számos területhez kapcsolódó, több éves projekt volt. Polgármester úr szeretett volna egy olyan menedzsert a DAM fejlesztési projekt elindításához, aki az önkormányzati rendszeren kívülről jön, de mégis ismeri annak működését, valamint kellően autonóm ahhoz, hogy mindig a projekt érdekében gondolkozzon és hozzon döntéseket. Az én döntésemben pedig jelentősen befolyásolt polgármester úr víziója, hite és elkötelezettsége a projekt iránt. A doktori képzés és a TFSE nagyrendezvényei 2025-ben kifutottak, így zöld utat kaptam a TFSE elnökétől és a TF rektorától, valamint feleségemmel is meg tudtam beszélni a dolgot. A projekt szempontjából pedig jól jön, hogy Budapesten is tartózkodom, mert a projekt sikere érdekében tartani kell a kapcsolatot a mindenkori kormányzat képviselőivel, a szakminisztériumok munkatársaival. Polgármester úr felé egy kérésem volt, hogy minden héten egyszer adott időpontban beszéljünk a DAM-ról, ez biztosítja, hogy ugyanazt gondoljuk a projektről és gyorsan lehessen döntéseket hozni.
Mióta tölti be a tisztséget, pontosan mi a feladata?
A Diósgyőri Acélművek területének fejlesztésével kapcsolatos feladatok koordinálására 2026. március 1-jével nevezett ki polgármester úr. A DAM területének revitalizációja stratégiai célként szerepel az önkormányzat 2025-2029. közötti időszakra meghatározott gazdasági programjában. Fontos elmondani, hogy a terület fejlesztése nem csak kiaknázandó lehetőség Miskolc számára, hanem a város egyik meghatározó, évtizedek óta megoldásra váró városszerkezeti, gazdasági és környezeti problémája.
Miért vágott bele Miskolc ebbe a projektbe?
A DAM problémájának megoldásával már a korábbi városvezetések is foglalkoztak, hiszen a teljes, mintegy 130 hektáros rendezetlen, környezeti károkkal terhelt terület jelentős tájsebként terül el a város középpontjában. A terület osztatlan közös tulajdonban áll, a tulajdonosok száma 140 körül alakul. Az ingatlan-nyilvántartás jelenleg nem tartalmaz az egyes tulajdonosok területhasználatához kapcsolódó térképeket, továbbá a területen található épületek sem szerepelnek teljes körűen a nyilvántartásban. A területet a tulajdonosok egy kialakult gyakorlat szerint használják, azonban vannak tisztázatlan körülmények, továbbá az írásos használati megállapodás hiánya valamennyi tulajdonos számára kockázatot hordoz magában. A területen egyébként körülbelül 70 vállalkozás működik, mintegy 600 fő foglalkoztatottal – nyilván nekik is nagyon problémás ez az állapot. A probléma mellé kell tenni azt a tényt, hogy Miskolc ipari parkjai lényegében megteltek. Tehát, ha jelentkezne egy nagyobb beruházó, magas hozzáadott értékű munkahelyeket kínálva, a város számára iparűzési adó bevételt termelve, akkor Miskolc jelenleg nem tudná fogadni. 2024-ben készült egy tanulmány, amely rámutatott a terület értékére és a hasznosítási lehetőségekre, 2025-ben pedig az egyik nagy tulajdonos, az Öko-Ferr, végelszámolás keretében eladásra kínálta tulajdonrészét. Ezzel a városvezetés előtt vissza nem térő alkalom kínálkozott arra, hogy ráhatása legyen a terület sorsára. Kormányzati támogatásból körülbelül 30 százalékos tulajdoni illetőséget szerzett lényegesen piaci ár alatt. Ahhoz, hogy a területtel kapcsolatos döntéseket tudjon hozni az önkormányzat, szükség volt a többségi tulajdon megszerzésére, ezért a városvezetés párhuzamosan kezdett tárgyalásokat potenciális eladókkal, valamint a kormányzattal. A kormányzat az előkészítő dokumentumok és értékbecslés alapján biztosított támogatást ahhoz, hogy az önkormányzat további területeket vásároljon, így immáron 73 ha 1492 m² méretű területtel és 56 százalékos tulajdoni illetőséggel rendelkezik a DAM teljes területében. A számokat nézve, az értékbecslés alapján Miskolc úgy jutott 7 milliárd forintot meghaladó értékű vagyonhoz – a megszerzett területhez ingatlanok és ingóságok is tartoznak – két ütemben, hogy az önkormányzat nem használt fel saját forrást, továbbá a terület üzemeltetésére és a tulajdoni jogviszonyok rendezésére még maradt 823,5 millió Ft felhasználható kormányzati forrása is.
A DAM területére vonatkozóan hogyan lehetne röviden összefoglalni a város céljait?
Tekintettel arra, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetése várhatóan többéves folyamat, valamint arra, hogy az önkormányzat tulajdoni hányada a jövőben tovább növekedhet, ezért az önkormányzat még nem hozott döntést a tulajdonában lévő terület fejlesztésének és hasznosításának pontos tartalmáról, illetve céljáról. A 2024-ben készült DAM revitalizációs tanulmányban bemutatott javaslatok, valamint különböző lakossági ötletek vizsgálata indokoltsági, megvalósíthatósági és fenntarthatósági szempontból folyamatban van. A tervezett funkciók egyrészt ipari jellegűek lehetnek, elsősorban az elhelyezkedéshez illeszkedő, közel nulla károsanyag-kibocsátású és alacsony logisztikai igényű beruházásokkal, másrészt indokolt olyan lakossági és városi funkciók — például kereskedelmi, sport-, kulturális és szórakoztató funkciók — megjelenése is, amelyek elősegítik a terület élhető, minőségi és fenntartható megújulását, hozzájárulva a terület városi integrálásához. A fejlesztési projekt ezen előkészítő szakaszában, amíg tart a tulajdoni jogviszonyok rendezése, ezeket kell alaposan körbejárni és megfelelő szintű egyeztetéseket követően ezekben kell döntéseket hozni.
Június 1-jén rendkívüli közgyűlés keretében tárgyalta a Miskolci Önkormányzat a DAM ügyét. Miért volt erre szükség? Voltak kritikus hangok is, ezekről mi a véleménye?
Polgármester úr szeretett volna egy olyan közgyűlést, amikor más napirendek nem viszik el a fókuszt, csak a DAM ügyét tárgyalják a képviselők. A projekt szempontjából nem tartom szerencsésnek, hogy a DAM erősen jelen van a politikai térben, az lenne kívánatos, ha ez egy olyan helyi ügy lenne, amelynek a részleteit illetően lehet vitatkozni, de az ügy fontosságával és irányával mindenki egyetért. A politika sajátosságai miatt viszont nagyon nehéz szakmai szempontokról beszélni politikai térben. Volt például olyan képviselő, aki a nyilvános közgyűlésen határozottan kritikusan szólt hozzá a témához, pedig az előzetesen megtartott szakmai tájékoztatón kifejezetten elismerően nyilatkozott a projektről. Ezt nem könnyű kezelni. Egyébként nem hiszem, bármelyik képviselő is azt gondolná, hogy a DAM területével nincs dolga az önkormányzatnak, vagyis azt támogatná, hogy maradjon a jelenlegi rendezetlen rozsdaövezet. Ezt mutatja az is, hogy az előterjesztésekre végül csak 1 fő szavazott nemmel. Mindenesetre szeretnék egyenként leülni azon képviselőkkel, akik nem szavaztak, vagy nemmel szavaztak, illetve tartózkodtak, hogy az aggályaikat megnyugtatóan átbeszéljük. Továbbá, polgármester úr kérésére negyedévente tájékoztatót fogok tartani a képviselők részére a projekt előrehaladásáról.
Mi volt a legfontosabb problémafelvetés a közgyűlésen?
Több hozzászólás a terület környezeti terheltségét feszegette, illetve azt, hogy honnan lesz forrás ennek a kezelésére. Tény, hogy a terület szennyezett, azonban korántsem minden része és ami igen, az sem ugyanolyan mértékben. Természetesen a probléma teljes megoldása lenne az ideális a jövőben, de első körben arra kell koncentrálni, hogy ebből mi esik az önkormányzat tulajdonában lévő részre. Ez valóban csak külső forrásból fog menni, tehát egyeztetéseket kell folytatni a kormányzattal, aktívnak kell lenni a barnamezős pályázatokban. Értem, hogy ez a válasz nem mindenkit nyugtatott meg, de ismét kérdezem: akkor ne csináljunk semmit, maradjon így a terület és várjuk, hogy megoldódik magától?
Melyek a legfontosabb félreértések a DAM körül?
Sajnos én is jelen vagyok a közösségi médiában, ahol egészen megdöbbentő véleményekkel is találkozom. Egy településnek vannak működési feladatai és fejlesztési projektjei. Ha egy fejlesztési projekt kapcsán sikerül partnereket szerezni, jelen esetben kormányzati támogatást kapni, mert a kormányzat is úgy ítélte meg, hogy a városrész rehabilitációja és későbbi hasznosítása meghatározó elem Miskolc hosszú távú fejlődésében, akkor az nem a működési támogatások terhére történik. Természetesen beszélni kell városüzemeltetési kérdésekről, de azok kapcsán megfogalmazott vélt, vagy valós problémák nem attól fognak megoldódni, hogy van-e, vagy nincs a DAM projekt. Ahogy a projekt a szolidaritási adóval sincs semmilyen összefüggésben: ha a DAM ügye mellé a városvezetésnek nem sikerült volna megnyerni a kormányzatot, akkor nem kellett volna befizetni a szolidaritási adót?
A korábban elmondottak alapján jól értem, hogy most kell befektetni a későbbi haszonért?
Igen, bár a helyzet sokkal jobb. A kormányhatározat és a kapcsolódó támogatói okirat előkészítése a városvezetés részéről kimondottan jól sikerült, mert a támogatás az első szakasz feladataira - tulajdoni jogviszonyok rendezése, üzemeltetés - is felhasználható, másrészt már szedhetők a megszerzett terület hasznai. Például az egyik, önkormányzat tulajdonába került 10.000 négyzetméteres felújított csarnok és kapcsolódó irodaépület bérlésére, valamint a megszerzett iparvágányokon üres vasúti kocsik tárolására már most van igény, illetve érdeklődés. A kormányzat egy kikötést tett: ezeket a bevételeket is a projektre kell fordítani.
Milyen intézkedéseket hoztak már és melyek a következő időszak feladatai?
Az önkormányzat 2026. április 1-jétől megszervezte a terület őrzés-védelmét. Ennek célja az illegális hulladéklerakás megakadályozása, valamint a területről történő jogellenes anyag- és eszközkivitel megelőzése – tehát a folyamatos károkozás megszűntetése. Az őrzés-védelem három fő elemből áll: a terület peremének őrzéséből a VI. és XI. kapuknál, járőrszolgálat működtetéséből, valamint vagyonvédelmi kamerák használatából. Feltétele volt, hogy a két kapunál található őrbódékat felújítsuk, azokban az áram és vízszolgáltatást kiépítsük, amelyből utóbbi még folyamatban van. Ez nagyfokú türelmet és rugalmasságot igényelt, illetve még egy kis ideig igényel a Miskolc város tulajdonában álló Mirend-Sec munkatársaitól, amelyet ezúton is köszönök nekik. Ezen túlmenően elkezdtük felmérni a belső úthálózat javításának, az illegális hulladékok elszállításának, az épületek lomtalanításának, valamint a zöldfelületek rendbetételének a műszaki tartalmát és költségeit. Amikor ezeket pontosan látjuk, szeretnénk egyeztetni a tulajdonostársakkal is. Megrendeltünk egy geodézia felmérést, ami 6-8 hónap alatt készül el, és amely az alapja annak, hogy a szakembereinkkel és az illetékes hatóság munkatársaival megvizsgáljuk a telekalakítási lehetőségeket, melybe szintén bevonjuk a tulajdonostársakat. A projektmenedzsment mellett polgármester úrral szeretnénk egy olyan munkacsoportot létrehozni, amelyben külső partnerek is részt vesznek, például az illetékes szakminisztériumok képviselői és barnamezős revitalizációs projektekben jártas szakemberek, biztosítva a folyamatos információáramlást és a közös gondolkodást.
Milyen csapattal, hogyan dolgozik?
A projekt első szakaszában azt tartom leghatékonyabbnak, ha az önkormányzatnál van egy 2-3 fős projektmenedzsment, amelyik adott részfeladathoz szükséges, önkormányzatnál és önkormányzati cégeknél dolgozó szakembereket bevonja. Tehát egyfajta mátrix projektszervezetként működünk. Fontos elv továbbá, hogy ha egy feladatra valamelyik városi cégnél megvan a szükséges kompetencia és kapacitás, akkor – a beszerzési szabályok figyelembevétele mellett – a feladat ellátását tőlük rendeljük meg. A projekt későbbi, látványos szakaszában, amikor már hasznosításra felkészített 1/1-es tulajdonú önkormányzati területről beszélhetünk, biztosan más típusú menedzsmentre és projektszervezetre lesz szükség, de addig még nagyon sok teendő van.
