Ötrészes cikksorozatunk első négy részében a Bartók Béla Művelődési Ház Egyesület elnöke elmondta az épület és a benne működő csoportok történetét is. Ágotai József végül beszélt a nagy zenekarokról is.
– A régi időkben például Zorán a Metróval és a Hungária is volt itt, az utóbbi években pedig Hobo és a P-Mobil. De nagyon sok operett és magyar nótaest is volt, táncdalokkal, előadásokkal, Leblanc Győzővel, Tóth Évával és teltházzal. Volt, hogy hatalmas közönség maradt a koncert után, hogy beszélhessen, aláírást kérhessen poszterekre a zenekari tagoktól, akik éppen emiatt nem is mertek kijönni az öltözőből, ez Bódi Gusztiékkal történt meg – mondta, majd felidézte az utolsó időpontokat. 2020-ig még voltak szakestélyek, majd 2022 végén közölték, hogy 2023-ra már nincs kulturális támogatás, így abban az évben be kellett zárni a művelődési házat. – Én a korábbi városvezetésekkel minden alkalommal beszéltem erről az ügyről, hogy vegyék át a művelődési házat jelképes összegért, az összes berendezéssel együtt. Megállapodást köthettünk volna arról is, hogy részletfizetéssel megy át a tulajdon. Én úgy számoltam, hogy 8–10 millió forint értékű technikai, tárgyi és bútorállomány volt, amit 5 millió forintért átadtunk volna, amiből ki lehetett volna fizetni az embereket. Később nagyjából ennyiért el is tudtuk adni a felszerelést, és ebből tudtuk fenntartani a portások, a könyvtáros, a gazdasági dolgozó és az én minimálbéremet is az utolsó 5–6 hónapban. A bérek kérdése itt végig probléma volt. De a házat átadtam volna az önkormányzatnak asztalokkal, székekkel, bútorokkal, festményekkel, könyv- és lemeztárral együtt. Ez utóbbiban 2923 darab bakelitlemez volt, amit végül meghirdettünk, és jöttek kifejezetten olyan cégek és gyűjtők, akik ezt felvásárolták, még a polcot is mindenestül. A könyvtár egy részét, körülbelül 15 ezer darabot, ami ritkább volt hasonló módon sikerült értékesíteni. Jelenleg még mintegy 25 ezer kötet található meg itt – mondta, majd hozzátette, korábban ez a 40 ezres szám 160 ezer volt. De mivel más lett a gyár tulajdonosa, így a különböző helyszíneken tárolt könyvek is az ő kezébe kerültek, Ágotai József elmondása szerint nem engedték átszállítani.
Szakestélyeket is rendeztek
A 2007-ben indított Fazola-napok pénteki eseményét a Bartók Béla Művelődési Házban tartották.
– Délelőtt még professzorok és doktorok előadásait hallgathatták a résztvevők, általában a belvárosi Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) székházában. Ott professzorok, doktorok tartottak előadásokat. Este pedig szakestély volt, hagyományos módon, zsíros kenyérrel, hagymával, sörrel. Mindig szóvá tették, ha valaki bort akart inni, és ki is emelték, hogy milyen kohász az, aki nem sört iszik. Az este folyamán énekeltek is. Nemcsak kohászok, hanem bányászok és erdészek is részt vettek a szakestélyen, mert a Fazola-napok mindig rokon szakmákkal együtt zajlottak. Külföldiek is jöttek, főleg a Felvidékről, például Besztercebányáról és Selmecbányáról, de Ausztriából és Ukrajnából is érkeztek, valamint Magyarország bányászattal és kohászattal foglalkozó cégeitől is sokan megjelentek a programon. A teremben négy hosszú asztalsor volt, körülbelül 150 fővel, és gyertyafénynél hallgatták az előadásokat. A szakestélyek hagyományaihoz hasonlóan itt is volt elnöki és kontrapunkt asztal a terem két végén. Ezek a rendezvények este 11-ig, néha éjfélig is eltartottak – nyilatkozta Ágotai József.
Nem volt búcsúkoncert
Egyik napról a másikra egyszerűen bezárták az ajtókat, és nem jöttek többet az épületbe. – Gyakorlatilag 2023 januárjától így van. A kazánnal már előtte is gond volt. Azok a szakemberek, akik annak idején a gyárból jöttek ki, és az volt a dolguk, hogy ellenőrizték és javítsák ezeket, egyre több problémával szembesültek. Én ismertem őket, és 7–8 éven keresztül minden évben kijöttek és elvégezték a munkát. Nem volt olcsó, mert több emberes, több napos munka volt, szétszedéssel együtt, és 4-500 ezer forintos javítások is voltak. Egyik évben aztán eljutottunk oda, hogy azt mondták, tovább már nem javítható. Úgy fogalmaztak, hogy az öntvény annyira elhasználódott, a hő olyan mértékben tönkretette, hogy ezt már nem lehet megjavítani. Hiába fizettem volna meg a munkájukat, azt mondták, hogy ha most ezt meghegesztik, két hét múlva máshol lyukad majd ki – nyilatkozta az elnök, aki felvázolta a művelődési házak jelenlegi helyzetét is. – Az egykori úttörőház nagytermében létrehozták a rendészetet, így az a koncerthelyszín eltűnt (a Vasasból szerszámbolt lett – szerk.). Szerintem most Miskolcon nincs olyan elérhető árú, 300 fő befogadására alkalmas terem, amit civil szervezetek meg tudnak fizetni. Van a Vigadó meg a sportcsarnok, de ott magasabb összegeket kérnek el, mint mi korábban: 100–150 ezer forintért adtuk ki a termeket – zárta gondolatait Ágotai József elnök.
