A tankötelezettség ma Magyarországon 16 éves korig tart. Ha egy picit belemegyünk a történelmi hátterébe a kérdésnek, akkor elmondható, hogy az iskolakötelezettség hazánkban már régóta létezik: az első nagyobb ilyen jellegű törvény még az 1868-as Eötvös-féle népoktatási törvény volt. Ekor az iskolába járás kötelező volt kb. 6-tól 12 éves korig. Később aztán, 1918-ban, 14 éves korig emelték a korhatárt. A két világháború közti időszakban további változások történtek: 1921-től 6 év elemi iskola, plusz 3 év továbbképző népiskola formájában (összesen 9 év) lépett életbe az iskolakötelezettség. 1945 után a tankötelezettség ismét módosult, és 6-tól 14 éves korig tartott.
Csökkentik 16 évre
1996-ban úgy módosították a törvényt, hogy a tankötelezettség felső korhatára 18 év lett. Viszont 2012-ben egy új oktatási törvény (illetve annak hatálybalépése) nyomán a tankötelezettségi korhatárt 18-ról 16 évre csökkentették. Ez azóta is megvan.
Ez a korhatár-csökkentés vitákat szült, amik gyakorlatilag a mai napig tartanak, fel-fellángolva. Felmerül a rendszerrel szemben például az, hogy a lemorzsolódás (iskolát korán elhagyók) aránya egyes elemzések szerint nőtt. Ugyanakkor a kormány jelenleg nem tervezi a korhatár újabb emelését, az indok pedig részben gazdasági és munkaerő-piaci motivációjú: a változás egyik célja volt, hogy egyes fiatalok gyorsabban lépjenek be a munkaerőpiacra.
Galamb Alex: nap, mint nap látom
Most elsőre talán meglepő helyről, A Sütni jó! Alapítvány részéről érkezett kritika, bár – tegyük hozzá gyorsan – Galamb Alexnek rengeteg saját tapasztalata van a kérdésben, ahogy legutóbbi posztjában is jelezte ezt.
Ő azt javasolja, hogy
a tankötelezettséget emeljék vissza 18 évre.
Gyakran eltűnnek
– Szakképző iskolában dolgozom, és nap, mint nap látom, milyen súlyos következményei vannak annak, hogy ma Magyarországon csak 16 éves korig kötelező az iskola. Vannak olyan hátrányos helyzetű, illetve nem hátrányos helyzetű gyerekek, akik nem kapnak otthon elég támogatást a tanuláshoz. Bár 16 éves korukig még járnak iskolába, a következő tanévben gyakran már eltűnnek. Tisztelet a kivételnek – teszi hozzá.
Ezek a gyerekek így nem szereznek szakmát, nem kapnak végzettséget, és később nem tudnak elhelyezkedni. Amikor felnőnek és családot alapítanak, gyakran nem tudják eltartani a saját gyermekeiket sem
– mondja a saját erejéből vállalkozást indító, majd országos hírnévre szert tevő, magát rendszeresen továbbképző roma pék.
– A legrosszabb, hogy mivel maguk sem tanultak végig, nem tudják motiválni a saját gyerekeiket sem. Így egy ördögi kör alakul ki, ami generációkon át hat – vélekedik.
Befektetés
A 18 éves tankötelezettség nem teher, hanem befektetés tehát meglátása szerint.
- befektetés a gyerekek jövőjébe, hiszen több időt kapnak tanulásra, szakmaszerzésre és fejlődésre
- befektetés a családok biztonságába – nagyobb esélyt kapnak a munkára és a megélhetésre
- befektetés az ország jövőjébe – kevesebb képzetlen fiatal, erősebb munkaerőpiac, stabilabb társadalom.
A teljes poszt IDE kattintva olvasható.
