Az Oktatási Hivatal adatai szerint több mint 148 ezren vizsgáznak idén, közülük mintegy 79 ezren végzősök. Magyarból középszinten több mint 76 ezren, emelt szinten több mint 2400-an ültek be az első írásbelire. Bár egyes számok csökkentek tavalyhoz képest, összességében rekordszámú vizsgázó méreti meg magát idén.
Az Eduline információi szerint a magyarérettségi első részében Szilágyi Márton irodalomtörténészt kérdezi a Magyar Kultúra főszerkesztője Jókai Mórról, a címe pedig „Én folyton együtt haladtam a megújulókkal”. A diákok ebből a kérdezz–felelekből kapnak újabb kérdéseket, amelyre válaszokkal kell szolgálniuk.
„Az idei tesztben pedig szerepel szóképekkel kapcsolatos feladat és versrészletek, valamint művek szereplőit is ki kell találni és egy Wass Alberttel kapcsolatos feladatot is kaptak a vizsgázók” – írta a szakportál.
Az eduline.hu szerint, pontban 9-kor rendben elkezdődött az idei magyarérettségi. Az első rész szövegértési feladatában Jókai életpályát kaptak a diákok, míg az irodalmi feladatlapban feltűnt hibafelismerési feladat, művekhez kellett szereplők nevét társítani, és szerzőket is össze kellet kötni különböző, hozzájuk tartozó információkkal.
A magyartanár szerint a szövegértési feladatra számítani lehetett, így nem okozhatott különösebb meglepetést a diákoknak. A szöveg interjúformája kifejezetten segítséget jelenthet, hiszen a kérdések irányt mutathatnak a válaszadás során. Emellett a téma is ismerős lehet a vizsgázók számára, ráadásul érdekes is.
Pozitívumként emelte ki azt is, hogy a szöveghez kapcsolódó feladatokban csupán minimális leíró nyelvtani rész szerepel, inkább csak jelzésértékkel. Ugyanakkor hozzátette: bár összességében jó feladatokról van szó, egy-két esetben a megfogalmazás nehézséget okozhat a tanulóknak.
Az irodalmi feladatlap szintén a tananyagra épül, a feladattípusok pedig itt is ismertek. „Első ránézésre nem tűnik ijesztőnek” – fogalmazott a tanár. A vizsgázók olyan feladatokat kaptak, amelyekkel korábban már találkozhattak, így ezek sem okozhatnak nagy meglepetést.
Az idei érettségiben ugyanakkor van egy újdonság is: kevesebb, összesen hat feladat szerepel a lapon, viszont az utolsó a megszokottnál összetettebb. Ebben a szerzők neveihez kell különböző információkat párosítani. Ez azért lehet nehezebb, mert viszonylag sok szerző és sok adat szerepel egyszerre a feladatlapon, de megfelelő tudással és józan logikával jól megoldható – véli a tanár. Pozitívumként emelte ki azt is, hogy a feladatban szereplő szerzők és életpályák jól elkülöníthetők egymástól.
Az a feladat viszont, amelyben megadott művekhez kell szereplők neveit megadni, már okozhat némi kellemetlenséget. A szaktanár szerint egy-két szereplőt valószínűleg mindenki fel tud idézni, ám három nevet már nehezebb megnevezni, különösen a világirodalmi művek esetében. Az idegen hangzású neveket általában nehezebb megjegyezni, ugyanakkor a feladat megfelelő tudással itt is teljesíthető.
Hány perc alatt kell megoldani és hány pontot ér?
Az érettségi I. részének megoldására a vizsgázóknak összesen 90 percük van. A szövegértés megoldása 40, az irodalmi kvíz megoldása pedig 20 pontot ér.
A középszintű érettségi második részében műelemzésre Arany János költeményét, A tölgyek alatt-ot kapták a diákok, míg az esszétéma a létösszegző versek, amelyet három költeményen keresztül kell bemutatniuk. Fontos, hogy nem kell mindkét feladatot megcsinálniuk, hanem egyet választhatnak a két téma közül. Minderre 150 percük lesz, hogy egy 500–800 szavaz fogalmazást írjanak az Eduline információi szerint.
Emelt szinten ennél picit bonyolultabb a helyzet, ott ugyanis egy műértelmező szöveget és egy reflektáló szöveget is alkotnia kell a vizsgázóknak 40+20 pontért. Az első 600–800, a második rövidebb, 250–450 szavas mű kell, hogy legyen.
