Bánhidi Lilla számára a nyár nemcsak a pihenésről, hanem a munkáról is szól. Folyamatosan fejleszti a csaknem ötszáz tagot számláló Bűnjelek krimiolvasói klubot, ahol a résztvevők közösen választanak ki és elemeznek egy-egy krimit, valamint játékos, logikai feladatokon keresztül ismerkednek a műfaj sajátosságaival.
Az író elmondta, a klub nem íróképzés, hanem a krimirajongók közössége, akik együtt alkotnak is: csoportokban írnak történeteket, nyomoznak, különböző detektívkarakterek szemszögéből építik fel a cselekményeket. Nyáron emellett a következő regényén dolgozik, szeptembertől induló krimiíró kurzusára készül, valamint szervezi a Teljes forma irodalmi performansz vidéki és budapesti előadásait.
A munka mellett utazásra is jut ideje, de a nyaralásait ritkán tervezi meg előre. Gyakran csak az indulás előtt dönti el úti célját az időjárás alapján. Férjével szívesen kirándulnak hegyekbe, tavakhoz, különösen kedvelik Tirolt és Németországot, de a nyári fesztiválokra is sokszor spontán indulnak el. Télen is szeret utazni, ilyenkor inkább wellnessprogramokat választ, és ha leesik az első hó, szívesen szánkózik a hegyekben.
Két hétre ment nyaralni gyerekként
Arra a kérdésre, hogy melyik volt a legemlékezetesebb nyara, Bánhidi Lilla azt válaszolta, nehéz kiválasztani ezt.
– Ha egészen gyerekkorig visszamehetek, akkor nekem az általános iskolás nyári táborok jutnak eszembe Fonyódon, a Balatonnál, illetve azok a nyarak, amikor a szüleimmel két hetet töltöttünk a Balatonnál. Ma már ritka, hogy egy család két hétre el tudjon menni együtt. Miskolcról nekünk ez különleges volt. Gyerekkoromban csak kétszer vagy háromszor jártam a Balatonnál, de azok mind nagyon emlékezetesek maradtak. Hajnalban kellett felkelni, fél négykor ébredtünk, ötkor indult a vonat. Nagyon álmos és fáradt voltam, a vonaton pedig már forróság volt a kánikula miatt, minden ablak le volt húzva, és amikor először megláttam a Balatont, a vitorlásokat, a partot, ezzel együtt a tangabugyis lányokat, akik szabadon fürödtek a kellemes hideg vízben… már csak azt vártam, hogy végre odaérjünk és leszállhassunk. Számoltam, hogy hány megálló van még hátra. Fantasztikus élmény volt – idézte fel gyermekkorai nyarait az író.
Fantasztikus élményben volt része
Eszébe jutott egy emlékezetes nyár, a tavalyi.
– Az elmúlt évek nagyon stresszesek voltak számomra, nemcsak a nyarak, hanem egész évben, mert mindig volt valaki a családban, aki betegeskedett. Emiatt nagyon nehéz helyzetek adódtak, és a munkában is rengeteg stressz ért. A könyvvel kapcsolatban is nagyon sokat dolgoztam, rengeteg olyan munka van mögötte, amit az olvasók nem látnak, konkrétan a könyv menedzselése. Aztán tavaly elmentünk a francia Riviérára, Cap-d'Ailba. Végigutaztunk Olaszország Ligur-partján Arenzanótól kezdve, és mindennap megálltunk valahol. Cap-d'Ailban volt az első olyan pillanat, amikor leültem a tengerparton, és tíz percig azt éreztem, hogy eltűntek a zajok a fejemből, végre ki tudtam kapcsolni. Ez egy fantasztikus megérkezésélmény volt, és maga a környezet is gyönyörű volt. Tavaly jártam ott először, teljesen lenyűgözött, szeretnék majd visszamenni. Azt hiszem, idén is azokat a pillanatokat fogom keresni, amikor úgy tudok megérkezni valahová, hogy elcsendesedik minden a fejemben, és egyszerűen csak ott tudok lenni – állapította meg Bánhidi Lilla, hozzátéve, az ilyen pillanatokat nagyon nehéz megvalósítani.
Még rengeteg helyre szeretne eljutni
Úgy érzi, mindig nagyon sokat dolgozott, és az időhiány miatt viszonylag kevés helyre jutott el.
– Inkább a közelebbi úti célok fértek bele, Horvátország, Szlovénia, Olaszország, Franciaország. A távolabbi utazások kimaradtak, pedig nagyon szeretnék sok helyre eljutni. Van egy hosszú listám. Az első helyen Argentína áll, mert tangózom. Amikor nyáron itthon vagyok, szinte minden este táncolok. Számomra a nyári esték a szabadtéri tangózásról szólnak, vagy a külföldi tangófesztiválokról. Emiatt szeretnék mindenképpen egyszer eljutni Argentínába, Buenos Airesbe, ez nálam az első számú úti cél. Továbbá kinéztem magamnak Korzikát is. Még nem voltam Korzikán, és nagyon tetszenek együtt ott a magas hegyek közvetlenül a víz mellett. Azt is nagyon szeretném – mondta, majd hozzátette, a top hármat nagyon nehéz kiválasztania a hihetetlen mennyiségű úti cél közül, amik a fejében vannak.
Először egzotikusban gondolkodott, végül aztán a görög Thassos Marble Beach-et mondta.
– Ezt most nyáron meg is fogom valósítani. Azért választottam ezt úti célnak, mert amilyen képeket láttam róla, azok gyönyörűek. Nagyon szeretem az ilyen eldugott, nehezen megközelíthető természetes partokat, amelyek nincsenek annyira kiépítve, egy kicsit vadabbak. Ez ugyan már valamennyire ki van építve, de még mindig nehéz megközelíteni, és kalandos odajutni. Ezt néztem ki magamnak – összegzett az író.
