Ugrás a tartalomra

A jogász válaszol: Bírósági egyezségi kísérlet

Létrehozva
Miskolci olvasónk keresett meg levelével, melyben leírta, hogy egyik üzleti partnere nem fizette ki a nála vásárolt áru értékét. Most megkereste az adós, hogy fizetne, de levélírónk bírósági ítéleti szintű biztosítékot akar. A jogosult a polgári pernél gyorsabb, olcsóbb megoldást akar, azonban a bírósági döntés jogerejét sem szeretné mellőzni. Kérdezi, hogy van-e erre lehetőség?

A bírósági egyezségi kísérlet egy polgári pert megelőző, egyszerűsített bírósági eljárás. Célja, hogy a vitában álló felek peren kívül, de bírósági jóváhagyással rendezzék a konfliktusukat. A jóváhagyott egyezség hatálya azonos egy jogerős bírósági ítélettel, azaz szükség esetén végrehajtható.

Az egyezségi kísérlet egy olyan alternatív vitarendezési forma, amely gyorsabb és olcsóbb lehet egy hagyományos peres eljárásnál. Bármelyik fél kérelem benyújtásával kezdeményezheti annál a bíróságnál, amely a per lefolytatására is illetékes lenne. Nincs szükség arra, hogy a felek előzetesen próbáljanak egyeztetni.

A kérelemben le kell írni annak az egyezségnek a tervezetét, amelyet a bíróság előtt meg kíván köti a kérelmező, továbbá szükséges a kérelmemhez csatolni a megfelelő dokumentumokat (pl. szerződés, számla), hogy a bíróság és a másik fél is megismerhesse a kérelmező álláspontját. Az eljárás illetéke jóval kedvezőbb egy peres eljárás illetékénél. Az illeték mértéke a vita tárgyának értékétől függően az illetékalap 1 százaléka, de legalább 3000 forint és legfeljebb 15 000 forint.

A kérelem beérkezése után a bíróság 30 napon belüli időpontra kitűzi a meghallgatást, ahová mindkét felet megidézi. Ezen az egyetlen meghallgatáson a bíró közreműködésével a felek megkísérelhetik az egyezség megkötését. Itt lehetőség van az álláspontok ütköztetésére, és a bizonyítékok bemutatására.

Sikeres egyezség jön létre, ha a felek a bíróság előtt, annak közreműködésével, a jogvita tárgyában megállapodnak. Ekkor a bíróság az egyezséget jegyzőkönyvbe foglalja, és egy végzéssel jóváhagyja. A jóváhagyó végzés jogerőre emelkedése után az egyezség ítélet hatályúvá válik, vagyis ha a kötelezett nem teljesít önként, a megállapodás alapján végrehajtási eljárás indítható.

Ha nem jön létre megállapodás, a bíróság az eljárás eredménytelennek nyilvánítja és lezárja. Ugyanez történik, ha másfél nem jelenik meg a meghallgatáson. Tehát a bíróság ilyenkor nem dönt a vita érdemében, a kérelmező rendes peres eljárás keretében keresheti igazát.

dr. Strassburger Gyula ügyvéd

Ez is érdekelhet

Teltházas szakmai fórum a BOKIK-ban. Forrás: BOKIK
Országos program indul a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére
BelföldGazdaság
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) országos programot indít Adminisztráció könnyebben címmel, hogy segítséget nyújtson a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak az adminisztrációs terhek csökkentésében; a vállalkozásokat online előadások, személyes tanácsadások és egyéni mentorálások várják országszerte – közölte az MKIK szerdán az MTI-vel.
Alkotmányos védelmet kérnek az önkormányzatok önállóságának
Belföld
Húsz pontból álló javaslatcsomagot fogalmazott meg és küldött el a kormánynak a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) a magyar önkormányzati rendszer reformjáról – közölte a szervezet szerdán a Facebook-oldalán.
Frontos szerda
BelföldMiskolcBorsod-Abaúj-Zemplén
Szerdán hidegfront érkezik, így már felhők is lesznek felettünk, de ettől függetlenül sokat süt a nap. Záporok, zivatarok is kialakulnak, de közel sem mindenütt. A hőmérséklet csütörtökre esik vissza, de csak átmenetileg.
Alaptörvény-módosítási javaslatot vett tárgysorozatba az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság
Belföld
A miniszterelnöki mandátum nyolc évben történő maximálását, a Szuverenitásvédelmi Hivatal valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) megszüntetését célzó alaptörvény-módosítás tárgysorozatba vételéről döntött az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága keddi budapesti ülésén.