Ugrás a tartalomra

Nagyragadozókkal kapcsolatos tévhitek és a valóság

Létrehozva
A hazánkban őshonos szürke farkassal, barnamedvével és eurázsiai hiúzzal kapcsolatban számos téves elképzelés terjed. Ezek eloszlatását tűzte ki célul a WWF Magyarország, hogy segítse az ember-állat együttélést.
Kép
szürke farkas. Fotó: WWF Magyarország
Körülbelül ötven szürke farkas él jelenleg Magyarországon. Fotók: WWF Magyarország

A nagyragadozók visszatérése összetett okokra vezethető vissza: a nemzetközi és nemzeti természetvédelmi jogszabályok változására, az emberi urbanizálódásra, a visszaszoruló extenzív állattartás helyén a visszaerdősülésre és a szemlélet átalakulására a nagyragadozókkal kapcsolatban. Azonban még mindig terjed néhány tévhit, amit érdemes tisztázni. Ennek kapcsán indított blogbejegyzés sorozatot a WWF Magyarország.

- Egész Európára, sőt a világra kiterjedő trend volt, hogy a nagyragadozókat üldözte és pusztította az ember, sokfelé leginkább a haszonállattartással kapcsolatos konfliktusok miatt. Hazánkból a 20. század közepére gyakorlatilag szinte kihaltak. Az Észak-magyarországi régióban azonban sosem tűntek el teljesen, különösen a farkasok, de a 80-as évekig tartósan nem tudtak megtelepedni – nyilatkozta portálunknak Sütő Dávid, WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője.

Kép
Nagyragadozók elterjedése. Fotó: WWF Magyarország
A nagyragadozók elterjedése Európában. Forrás: WWF Magyarország

Hozzátette, viszont, nagy kiterjedésű vadonok nem maradtak fenn Európában, így a nagyragadozók már csak az ember uralta tájakra térhettek vissza. 

- A korábbi téves vélekedéssel szemben ez nem jelenti azt, hogy ne lennének képesek ezeken a tájakon ismét elterjedni. Tény azonban, hogy ez a helyzet a jelenben is ember-állat konfliktusokhoz vezethet egy sor érintettel, például a haszonállattartókkal, méhészekkel, vadgazdálkodókkal, de akár a túrázók számára is ijesztőek lehetnek. A nagyragadozók jelenléte leginkább az emberek velük szemben mutatott toleranciáján, a konfliktuskezelések hatékonyságán múlik - hangsúlyozta. 

Körülbelül ötven farkas

- A nagyragadozók közül a hiúz a legérzékenyebb a környezetére. Élőhelye elsősorban a természetes, kevéssé zavart idős erdőkhöz kötődik, amelyek csak a hegyvidéki területen maradtak meg. A medvék szintén kötődnek az erdős területekhez, kedvez számukra a változatos erdőkkel és nyíltabb foltokkal átszőtt táj, amilyen Erdély is. A farkas a legkevésbé érzékeny az élőhelyével kapcsolatban. Számára az a fontos, hogy a kotoréknak legyen megfelelő búvóhely és elegendő táplálék, ami a hazai vadsűrűség miatt abszolút biztosított – sorolta a szakember.

Elmondta, rendszeresen felmérik a nagyragadozók állományát Magyarországon, ami a farkasok esetében összesen nagyjából 50 egyed lehet elsősorban a 21-es úttól keletre. Viszont a farkasállomány mérete folyamatosan változik, mert nagy a fiatalkori mortalitás és gyakori az illegális elejtés.

Medvék átutazóban

- A két szülőállat vezeti a farkasfalkát, és valameddig velük maradnak az előző évek kölykei is, akik besegítenek az utódok nevelésébe. Idővel azonban a fiatalok jellemzően saját territóriumot keresnek maguknak. A medvék esetében viszonylag ritka, hogy néhány hónapnál huzamosabb ideig hazánk területén maradnának és hazai szaporodásról a faj esetében egyelőre nincs hiteles információ. Medvék leginkább Nógrád északi részén és a Bükk környékén szoktak feltűnni idehaza, de 2021-ben a Börzsönyben is észlelték. A Bükkben élő Mihály nevű állat valószínűleg már nincs itt, de 2024-25-ben Cserépfalu környékén észlelt fajtársát is utoljára 2025 januárjában látták – részletezte Sütő Dávid.

Kép
barnamedve. Fotó: WWF Magyarország
A barnamedvék néhány hónapot töltenek csak hazánkban

Kiemelte, Európában a legtöbb ember-medve konfliktus jellemzően tavasszal és ősszel, azaz a téli álom vége után és azt megelőzően történik, hiszen ilyenkor táplálékot keresnek az állatok. 

- Tudni kell viszont, hogy a medve nem keresi az ember társaságát, nem tekint minket zsákmánynak és ha csak teheti, kitér előlünk. Ezeknek a konfliktusoknak egy része valójában abból adódik, hogy a találkozás meglepetésként éri az embert és az állatot egyaránt, ami könnyen megelőzhető ha betartunk néhány egyszerű szabályt, például, hogy lehetőség szerint csak nappal, többedmagunkkal túrázzunk, ne térjünk le a kijelölt ösvényekről és túrázás közben beszélgessünk, esetleg fütyörésszünk, hogy az állat időben észrevehessen minket - javasolta Sütő Dávid. 

A hiúzok hiányoznak

Megtudtuk, a LECA projekt keretén belül kiterjedt területen vizsgálták a hiúzok elterjedését az Aggteleki-karszt, a Bükk hegység és a Bükktől északra található Karancs-Medves, valamint a Mátra erdeiben kameracsapdával és más módszerekkel. A vizsgálat során azonban nem sikerült hiúz jelenlétére utaló adatot rögzíteni, annak ellenére, hogy a faj korábban jelen volt ezeken a területeken. Az eredmények okát egyelőre nem tudják, de vizsgálják. A szlovák oldalon, a Szlovák-karszt mintaterületen is a várttól elmaradva mindössze két felnőtt állatot és egy kölyköt találtak. 

Megjegyezte, a faj korábbi hazai élőhelyei az Északnyugati-Kárpátokban található hiúzpopuláció déli elterjedési területének a határát jelentették.

Kép
hiúzkölyök. Fotó: WWF Magyarország
Hiúzkölyök próbálgatja a hangját

Mindig is itt éltek

Jellemző tévhit, hogy az ember telepítette be Magyarországra a nagyragadozókat.

- Valójában mindig is jelen voltak térségünkben, hiszen természetes egybefüggő élőhelyüknek, az Északnyugati-Kárpátoknak része az Északi-középhegység is. Ez egy viszonylag egybefüggő tömb, a nagyragadozók pedig nem ismerik az országhatárokat és képesek egy éjszaka alatt is megtenni akár 20-30 vagy még több kilométert – cáfolta a tévhitet a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője.

Kép
A farkas előfordulásai Magyarországon 1920 és 1985 között. Forrás: WWF Magyarország
A farkas előfordulásai Magyarországon 1920 és 1985 között. Forrás: WWF Magyarország

Természetes szelekció

Ugyancsak elterjedt vélekedés, hogy nincs szükség nagyragadozókra, mert túl kicsi az élőhely, vagy az ember betölti a szerepüket.

- Szerintem mindkét elképzelés tévútra visz. Teljesen más hatással vannak a zsákmányfajokra a nagyragadozók, mint az ember, mivel a vadászatnak vannak etikai és írott szabályai is, de a nagyragadozók ezzel nem törődnek. Tulajdonképpen lekövetik a zsákmányuk mozgását és félelmet keltenek bennük. Ennek eredményeképpen a növényevők kevesebb időt töltenek egy helyben és magával a táplálkozással is, így kevésbé rágják le a növényzetet – magyarázta a szakértő.

Segítik a biodiverzitást

Végül azt a tévhitet vizsgáltuk meg, hogy a nagyragadozók semmilyen hasznot nem hoznak, csak kárt okoznak. 

Kép
szürke farkas. Fotó: WWF Magyarország
A szürke farkas a legigénytelenebb a három nagyragadozó közül az élőhelyére

- Abban ma már talán mindenki megegyezik, hogy a nagyragadozóknak kulcsszerepe van egy ökoszisztéma működésében. Emellett kedvező hatással lehetnek inváziós fajok terjedésének a megakadályozására, melyek komoly veszélyt jelenthetnek az őshonos fajokra. Továbbá kedvezhetnek a vadfajok egészségének, mert a gyenge, idős, beteg egyedeket szelektálják. Ahogy tőlünk akár nyugatra, Szlovéniában és keletre, Romániában az ökoturizmus szempontjából is kedvező lehet a nagyragadozók jelenléte – summázta Sütő Dávid.

Címkék

Ez is érdekelhet

Elhunyt Szolnoki Péter énekes, dalszerző, a Bon-Bon együttes társalapítója
BelföldKultúra
Szolnoki Péter énekes, dalszerző súlyos betegség következtében, 57. évében hunyt el - közölte a zenekar vasárnap a közösségi oldalán.
Földrengés rázta fel álmaikból az embereket Magyarországon
BelföldKörnyezet
Vasárnap hajnali 4 óra 1 perckor 2,1 magnitúdójú földrengés keletkezett Magyarországon.
Továbbra is sárga riasztás van érvényben vasárnap, zivatarok lehetséges kialakulása miatt
BelföldKörnyezet
Gomolyfelhős idő várható többórás napsütéssel. Sárga, azaz elsőfokú veszélyjelzést vezettek be vasárnap is, zivatarok lehetséges kialakulása miatt.
Porördögök és hőkupolák uralták a június végi extrém kánikulát
BelföldVilágKörnyezet
Sok szempontból sajátos időjárási körülmények között alakult ki a június végi, európai rekordokat döntögető hőhullám - közölte a HungaroMet Zrt. a jelenség hátteréről készített tanulmányában a honlapján.