Aschaffenburg, a Spessart középhegység legnagyobb városa, változatos múltra tekint vissza. A régészeti ásatások arról tanúskodnak, hogy Aschaffenburg már a népvándorlás előtt lakott terület volt. A 10. század vége felé a település a mainzi érsekséghez került. Mint a mainzi érsek-választófejedelmek másodrezidenciája és a mainzi főesperesség központja, középkori falaival, tornyaival, kapuival és várárkaival a 14. századtól kezdve az érsekség egyik legjelentősebb bástyájának számított.
Aschaffenburg a 18. század végén, a napóleoni idők viszontagságai ellenére, kulturális téren virágkorát élte. Carl Joseph von Erthal mainzi érsek és választófejedelem az angolkertek mintájára alakíttatta ki az aschaffenburgi Schönbusch, a Schöntal, a Fasanerie (Fácános kert) parkokat és a Schlossgartent (Kastélykert). A nagy vizionárius, Karl Theodor von Dalberg, aki az „Aschaffenburgi Hercegség”-et (1803-1810) kormányozta, oktatási reformokat vezetett be és megteremtette a város későbbi modernizálásának alapjait.
1814-ben Aschaffenburg a bajor korona fennhatósága alá került. I. Lajos király Pompejanumot (1840-1848) ajándékozta a városnak. A római villa idealizált mása mellett álló két reprezentatív épület mind a mai napig Aschaffenburg legszembetűnőbb kulturális látványossága a 974 körül épített alapítványi templom, valamint az 1605 és 1614-1619 között emelt Johannisburg kastély.
A 19. század második felében az ipar (férfi felsőruházat, papír és cellulóz, motor- és kormánykerék, mérőműszerek) erőteljes fejlődésnek indult. A „hosszú 19. század“ azonban hirtelen véget ért az első világháborúval. 1918/19-ben Aschaffenburg forradalmi zavargások színterévé vált. A város addigi történetében nagy törést jelentett a nemzetiszocializmus időszaka, az aschaffenburgi zsidóság megsemmisítő táborokba deportálása.
Az 1944/45-ös háborús pusztítások nyomait az újjáépítések során felszámolták. Új, tágas lakóövezeteket alakítottak ki, a gazdasági és ipari potenciál növekedésnek indult. Modern építészeti megoldásokat alkalmaztak a köz- és magánépítkezések területén, korszerű iskolaközpontot, lakó- és sporttelepeket, új ipari és szolgáltatói létesítményeket emeltek, és 1974-ben a város központjában megnyitották a Városi Galériát.
1991-ben, a városi rendezvényközpont és a f.a.n frankenstolz aréna megépülésével a közben több mint 70000 lakosú Aschaffenburg konferencia- és rendezvényközpontjaként regionális jelentőségre tett szert.
Ma Aschaffenburg a bajorországi Untermain régió gazdasági és kulturális központja, és örömmel fogadja az ideérkező, növekvő számú látogatót!
