Hubay György azzal kezdte, hogy március 15. „szól a nemzetről; rólunk, a nemzet alkotóiról. És szól azokról a küzdelmekről, amelyek nemzetté tették a magyar népet”.
– Ma azokra a hazafiakra emlékezünk, akik 1848. forradalmi időszakában elkötelezettséget vállaltak a nemzetért, majd 1849. szabadságharcában az életüket adták érte. És emlékezünk azokra, akik felelős politikusokként békét kötöttek, és kiegyezésre vitték az állam önállósodásáért folytatott küzdelmet, akik aztán nagy igazgatási és gazdasági reformintézkedéseikkel új alapokra építették az országot – hangoztatta a kormánypárti politikus, hozzátéve: „és szólunk azokról is, akik egyszerű emberként előbb szabadságukat, majd életüket áldozták a nemzetté válás küzdelmében”.
A mi forradalmunk annyiban volt más ’48-ban, hogy Magyarország nem volt független állam, egy birodalom részei voltunk – emlékeztetett az országgyűlési képviselő. Nem volt önálló, magyar haza, hanem része voltunk egy nagy birodalomnak. „Egy alkotórésze voltunk, jogok nélkül”, mutatott rá. – Az 1848-as magyar forradalom ezért más; ezért különleges és nagyszerű, ezért tisztelik más nemzetek. Mi akkor a függetlenségünkért is harcoltunk, nem pusztán a polgári jogokért, a választójogért, a sajtószabadságért, az önrendelkezésért, az önálló kormányért. A szabad magyar hazáért harcoltunk – húzta alá Hubay György.
Úgy fogalmazott: „a magyar szabadságot azonban soha nem adták ingyen, ezt a 48-asok is megtanulták”. – Összehangolt támadást indítottak ellenünk, felbérelt zsoldosokat küldtek a magyarok leverésére, és szabadságharcra kényszerítették a magyar nemzetet. Majd jött a megtorlás, és a magyar nemzetnek közel másfél évszázadot kell arra várni, hogy valóban független és szabad legyen a 20. század végére – emlékeztetett.
– Ma újabb birodalom terjeszkedik, aminek nyilvánosan is vállalt célja, hogy eltörölje a nemzetek Európáját, és létrehozza az Európai Egyesült Államokat, ahol az európai nemzetek ismét egy birodalmi központ hatalmi és pénzügyi érdekei alá lennének rendelve – fogalmazott a politikus, hozzátéve: a szabad, önálló, magyar hazáért küzdöttünk – és ma is ezért kell harcolnunk. A szabadságunkról szól 1848.
Hubay György hangsúlyozta a megemlékezés helyszínének jelentőségét. – A magyar zászló alatt ünnepeljük nemzetünk önállóságát, függetlenségét. A magyar zászló és címer napja 2014. óta hivatalos emléknap, holnapután ünnepeljük, kötődően a márciusi forradalom ünnepnapjához. Mert ez is 1848-hoz kötődik – ismertette.
1848-ban fogadták el ugyanis a hivatalos magyar zászlót, és tették kötelezővé a kihelyezését a nemzeti ünnepek alkalmával közintézményekre, illetve hajókra. – A nemzeti lobogó ugyanis itt, a téren, s mindenütt az országban egyet hirdet: azt, hogy a magyar nemzet egysége valóságos egység, államhatárok feletti, megbonthatatlan összesség – emelte ki az országgyűlési képviselő.
Ünnepi beszédét végül azzal zárta, hogy a zászló alatt ünnepeljük a nemzet szabadságát, és azt, hogy „ebben a mai európai politikai forgatagban is még szabad, önálló magyar állam vagyunk”. – Azt ünnepeljük, hogy a nemzet egységes és erős, és tudja, hogy ma is vállalnia kell a küzdelmet azért, hogy ez ne változzon meg. Túlélt a nemzet sok véráldozattal megannyi viszályt. A cél és felelősség pedig mindig az volt, hogy „a haza minden előtt!” – hangsúlyozta Hubay György.
Az ünnepi beszédet követően a Diósgyőri Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola tanulói adtak műsort, majd az emlékezés és kegyelet virágait, koszorúit helyezték el az országzászlónál a város, intézmények, politikai pártok és civil szervezetek képviselői.
