Rózsa Péter elnök nyitóbeszédében felidézte az 1918 és 1920 közötti úgynevezett Első Örmény Köztársaság históriáját, mely "közvetlen" előzménye az 1991. szeptember 23-án elismert jelenkori államalakulatnak.
Kitért arra is, Örményország (saját nyelvén: Hajasztán) napjainkban egy alapvetően posztszovjet képet mutató független parlamentáris köztársaság, amennyiben - főként vidéki - területei évtizedes elmaradottságban vannak az ismert európai átlaghoz képest, valamint komoly szociális egyenlőtlenségekkel küzd.
- 2017-es jereváni látogatásunkkor az az érzésünk támadt, mintha visszamentünk volna a rendszerváltás korába, szovjet autóparkokat láttunk mindenütt - mesélte.
- Az örmények közel három évezredes történelmét végigkísérik a nagyhatalmi leigázások, kezdve a perzsákkal és Nagy Sándorral, folytatva a rómaiakkal és Bizánccal, a középkori és újkori tatár és oszmán török hódításokról nem is szólva - taglalta, hozzátéve: a mindenkori örmény államiság csupán időszakosan, ezen birodalmak meggyengülésekor jöhetett létre.
Meglátása szerint a Szovjetuniótól való függetlenedés mérlege vegyes: Örményország muszlim szomszédaival való kapcsolata az utóbbi években különösen elhidegült, ugyanakkor Oroszországgal a szovjet uralom ellenére, illetve Grúziával korábbi területi vitái dacára is kifejezetten jó viszonyt ápol.
Rózsa Péter emlékeztetett: török-örmény határszakaszokat 2021-ben is orosz katonák védenek, ráadásul Örményország ugyancsak Oroszországtól várja, hogy az Azerbajdzsánnal szembeni hegyi-karabahi konfliktust megoldja.
- Sajnos az egyetemes történelemben idehaza is alig tanítanak kaukázusi történelmet, márpedig volna mit megismernünk - hívta fel a figyelmet az elnök, megragadó és frappáns példa gyanánt pedig felelevenítette: ha csak alig három hónapig, de 1918-ban örmények, grúzok és azeriek együttesen hívták életre a Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaságot.
Az emlékesten a miskolci szlovák, bolgár és ruszin nemzetiségi önkormányzatok képviselői mellett Tóth Csaba, a polgármesteri hivatal Kulturális, Sport és Rendezvényszervezési Osztályának vezetője is megjelent, aki rámutatott a magyar és az örmény történelem párhuzamaira, továbbá közös kapocsként kiemelte a két nép törökökkel és oroszokkal szembeni elnyomatásának hosszas, küzdelmes és hősies évtizedeit, évszázadait.
Ledniczky Zsolt, az idén nyolc éve újjáalakult Örmény Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese mindezt kiegészítve hangsúlyozta: az örmények történelmük során kísértetiesen hasonló traumákat éltek át, mint a magyarság - az elszenvedett népirtásokon és súlyos területi veszteségeken túl pedig a két nemzetet összekovácsolja a hazánkban élő örmény kisebbség is.
