Ugrás a tartalomra

Elmarad a megemlékezés, de nem felejtenek

Létrehozva
A járványhelyzet miatt második éve marad el a koszorúzás, azonban a Miskolci Állatkert és Kultúrpark idén is megemlékszik Gerald Durrellre. 
Kép
Durrell legfőbb célja a világ minden állatkertjének ars poeticája lett azóta | Fotó: MiNap-archív (Végh Csaba felvétele)

A brit zoológus és írónak – a glóbuszon egyébiránt elsőként, halálának harmadik évfordulóján – a miskolci állatkertben állítottak szobrot még 1998-ban. Gerald Durrell természetvédelmi elkötelezettségét világszerte ismerik: ha máshonnan nem, akkor a gyermekkoráról, állatgyűjtő expedícióiról és a Jersey-sziget állatkertjéről szóló szórakoztató és hatalmas tudásanyagot magukba foglaló könyveiből – habár az állatvédő az íráshoz kizárólag azért látott neki, hogy pénzt szerezzen felfedezőútjaira és saját állatkertje megalapításához.

Gerald Durrell (1925. január 7., Jamshedpur – 1995. január 30., Jersey) Indiában született, majd gyerekkorában több évet élt családjával Korfu szigetén. A természet iránt érdeklődő gyermek számára a sziget maga volt a paradicsom, itt kezdődött egész életen át tartó szenvedélyes kapcsolata a természettel. Afrikába és Dél-Amerikába szervezett állatgyűjtő expedíciókat, ahol európai állatkertek számára fogott be állatokat. Ezen expedíciók közben fogalmazódott meg benne az a gondolat, hogy létrehozzon egy olyan állatkertet, amelyet a természetben a kipusztulás által fenyegetett állatok szaporításának szentel.

Kép
Gerald és Lee úgy vélték: minden állatkertnek egy modern "Noé bárkájának" kell lennie | Fotó: MiNap-archív (Mocsári László felvétele)

Durrell munkásságával megalapozta az állatkertek természetvédelmi szerepvállalását. Saját állatkertjét 1959-ben nyitotta meg. Az ugyancsak világhírű természettudós, Gerald Durrell özvegye a Jane Goodall Intézet meghívására érkezett hazánkba 2019 szeptemberében. Lee Durrell – aki férjével együtt több fajmegmentési programban is részt vett – akkor a miskolci állatkertben emlékezett, emlékeztetett:

„Gerry annak szentelte az életét, hogy minél több fajt mentsen meg a kihalástól. A mottónk az volt: az emberiség nem teheti meg, hogy a kihalás szélére taszítson állatfajokat.” 

Ez is érdekelhet

Medencét épített a negyedikre
MiskolcKultúraSzabadidő
A Földszint című, 2026-os magyar–olasz alkotás, Reisz Gábor filmje a Pressburger teremben szeptember 11-én volt látható először. A magyar premier után közönségtalálkozó is volt az alkotók részvételével.
A Zöld Nyíl projektre a legbüszkébb a nyugdíjba vonuló Vargha Tibor
Miskolc
Több mint 40 éves munkaviszony után nyugdíjba vonul Vargha Tibor, aki hosszú ideje meghatározó szakembere a Miskolci Polgármesteri Hivatalnak. Életútinterjú.
Istenhitről, hazaszeretetről a Credo együttes lágy dallamain
MiskolcKultúra
Igazi szakrális élményt és lelki feltöltődést nyújtott a kárpátaljai származású Credo Verséneklő Együttes szombat esti koncertje a Belvárosi evangélikus templomban, a IV. Miskolci Ars Sacra Fesztivál keretében.
Az elveszett Nobel-díj
Miskolc
Újabb történelmi érdekességek Miskolcról – folytatódik sorozatunk: Reiman Zoltánnak, a Szemelvények Miskolc város történetéből blog szerkesztőjének az írását közöljük, helytörténeti érdekességekkel.