Ugrás a tartalomra

Piros-fehér-zöld: de mióta is?

Létrehozva
Magyarország és a magyarság egyik legfontosabb jelképe a magyar trikolór, a magyar zászló, a piros, a fehér és a zöld.

Március 15-én pedig kokárda formájában a szívünk fölé tűzzük nemzeti színeinket. De vajon tudunk-e ennél többet a három színről?

Többek között azt, hogy 1848. március 23-án elfogadott XXI. törvénycikk tette kötelezővé a zászló használatát a közintézményeken és a hajókon. 2014 decemberében pedig március 16-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánították. Eredetileg március 23-át szerették volna, ám ez a nap már nagyon régóta a magyar-lengyel barátság emléknapja.
Nemzeti zászlónk hosszú fejlődés során alakult ki. A magyarok - a krónikák tanúbizonysága szerint - fekete turulmadárral díszített vörös zászlók alatt harcoltak. E hadijelvényeket később felváltották a szentek képeivel kivarrott zászlók. (Például Szent István „Szent György és Szent Márton zászlaja alatt" vonult csatába.) Később a vörös-ezüst sávos zászló (esetleg kiegészítve az uralkodó dinasztikus színeivel) vált általánossá.

Az Árpádok óta a piros és a fehér jelképezi Magyarországot, a zöld pedig később csatlakozott a duóhoz, amelyből így lett trió. Ebből a hármasból végül a magyar forradalom alkotta meg a zászlót a francia trikolór mintájára. Majd a romantika ehhez jelentéseket is társított, a piros az erőt, a a fehér a hűséget, míg a zöld a reményt jelenti.

Bár a XV. századtól egyre gyakoribb a vörös-ezüst-zöld sodrás az oklevelek pecsétjeinek selyemzsinórzatán, illetve olykor a hadizászlók peremfogazatán is megjelenik, valójában csak 1806-ban írják le a ma is használatos sorrendben, s csak az 1848. évi XXI. törvénycikk írja elő hivatalosan először a „piros-fehér-zöld" színek használatát.

Ez is érdekelhet

Képgaléria
Jelenlét, megrendülés és szépség Szűz Mária neve napján Diósgyőrben
MiskolcEgyház
Megtartották Diósgyőr legnagyobb szeptemberi vallási és közösségi ünnepét, a Mária-búcsút, amit minden évben Szűz Mária szent neve ünnepéhez kötődően rendeznek meg, a diósgyőri római katolikus templom búcsúja keretében. A ünnepi szentmisét és körmenetet, délután kulturális programok követték.
deak_bill_gyula.jpg
Rossz vér, jó emlékek – Deák Bill Gyula újra Miskolcon
MiskolcSzabadidő
A Deák Bill Blues Band novemberben visszatér Miskolcra: a Rossz vér című országos turnéjuk egyik állomása az Ady Endre Művelődési Ház lesz.
Medencét épített a negyedikre
MiskolcKultúraSzabadidő
A Földszint című, 2026-os magyar–olasz alkotás, Reisz Gábor filmje a Pressburger teremben szeptember 11-én volt látható először. A magyar premier után közönségtalálkozó is volt az alkotók részvételével.
A Zöld Nyíl projektre a legbüszkébb a nyugdíjba vonuló Vargha Tibor
Miskolc
Több mint 40 éves munkaviszony után nyugdíjba vonul Vargha Tibor, aki hosszú ideje meghatározó szakembere a Miskolci Polgármesteri Hivatalnak. Életútinterjú.