Ugrás a tartalomra

Százharmincöt zsidó munkaszolgálatost végeztek ki Létrástetőn

Létrehozva
A borzalmas történelmi események emlékére emlékművet avattak a helyszínen.
Preview Image
Mocsári László képgalériája

Mivel Miskolcnak eddig nem volt nyilvános holokauszt emlékhelye Ledniczky Zsolt ötletgazda tájékoztatása szerint, ezért emlékművet állítottak november 1-jén, mindenszentek napja délelőttjén, Létrástetőn, a holokauszt 80. évfordulója kapcsán. 1944. október-novemberében, éppen nyolcvan éve, tömeggyilkosságokat követtek el a Bükknek ezen a részén, Miskolc közelében. A vészkorszakbeli mészárlásról október 31-én este Kis József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltár igazgatója tartott előadást a Hit Parkban, amiről szintén beszámoltunk

Az emlékhely kialakítása a Hit Gyülekezetet Miskolc, Miskolc Örmény Nemzetiségi Önkormányzata és a Forrásvíz Kulturális Alapítvány kezdeményezésére valósult meg. Az avató ünnepségre televíziós stábunkat is várták. Ennek végén a jelenlévő szervezetek képviselői koszorúikat helyezték el az emlékműnél, köztük Pusztai Miklós, a Magyar Ellenállók és Antifastizsták Szövetségének kilencven éven túli elnöke. 

Segít a szembenézésben

„Ahogy Létrástető felé haladva elérjük a Bükk-fennsíknak a szélét, találunk egy víznyelőt. Ott lőtték agyon a legtöbb zsidó munkaszolgálatost. Aztán a Jávorkút felé vezető úton több kivégzés is történt. Összesen 135 ember lelte halálát ezen a területen” – mondta elöljáróban az emlékműavatáson Szilágyi Sándor, a Forrásvíz Kulturális Alapítvány elnöke, a Hit Gyülekezete Miskolc titkára. 

Kép
Szilágyi Sándor, a Forrásvíz Kulturális Alapítvány elnöke köszöntötte a jelenlévőket / Fotók: Mocsári László

Majd Örkény István, „In memoriam dr. K.H.G.” című egyperces novelláját olvasta föl, hozzátéve, hogy az író megjárta a koncentrációs táborokat és a címben szereplő személy valóságos volt.  

Ledniczky Zsolt, a Hit Gyülekezete Miskolc vezető presbitere ötlete alapján, mostanra tudtuk kialakítani ezt a méltó emlékhelyet. Viszont ezzel az emlékművel több évtizedes késésben vagyunk. Már jóval a rendszerváltás előtt ilyen emlékműveket kellett volna Miskolcon felállítani, mivel a városban máshol is történtek tömeggyilkosságok. Miskolc múltját és jelenét ez a szégyenletes dráma 1944 óta terheli. Az idő múlása és a hallgatás a történelmi eseményeket nem teszi meg nem történtté, hanem egyre jobban sújtja, nyomasztja. Olyan ez, mint a ki nem fizetett adósság. Ez az emlékmű egy lépcsőfok ahhoz, hogy Miskolc szembenézhessen a történelmi bűnökkel” – részletezte Szilágyi Sándor. 

Örményként is emlékeznek

„A Forrásvíz Kulturális Alapítvány kereste meg az örmény nemzetiségi önkormányzatot, hogy bevonjanak minket az emlékműavatásba. Döbbenten igent mondtunk a részvételre” – osztotta meg Rózsa Péter, a Miskolc Örmény Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke. 

Kép
Rózsa Péter az örmény történelmi párhuzamokra utalt

„Ennek egyrészt az az oka, hogy itt nőttünk fel és itt túráztunk és semmit nem hallottunk ezekről a tömeggyilkosságokról. Másrészt együttérzünk a zsidó polgártársakkal, mert az örménység is átesett egy népirtáson 1915-ben és így ennél az emlékműnél mi is tudunk emlékezni. Egyébként az örmény genocídiumnál szerzett tapasztalatokat fejlesztették tovább a nácik a zsidó holokausztig. Harmadszor úgy gondoljuk, hogy kiáltanunk kell a városban, a mezőn, a völgyekben, a hegytetőn, hogy soha többet” – hangsúlyozta.  

Miskolc polgárságát érintette

„Ez a történet, mire eljutottunk az emlékműavatásig, körülbelül két éve indult el és nagyon érdekesek az időpontok és egybeesések. Szinte napra pontosan 1944. november 1-jén követték el ezeket a gyalázatos tetteket itt Létrástetőn” – ismertette Ledniczky Zsolt, a Hit Gyülekezete Miskolc vezető presbitere.  

„Szomorú Miskolc történetében, hogy a rendszerváltás után az 1990-es évektől elkezdődött a város népességének csökkenése. Nagyon sokan elhagyták a várost és más nagyvárosban telepedtek el, így teljes családok tűntek el. Mi miskolciak szeretnénk ezt a folyamatot visszafordítani. Azonban Miskolc elnéptelenedése nem a rendszerváltáskor, hanem 80 évvel ezelőtt a holokauszttal kezdődött. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből körülbelül 14-16 ezer zsidót deportáltak a náci haláltáborokba, ezzel Miskolc polgári rétege is megtizedelődött. A mai napig ezeknek a folyamatoknak a levét issza a város” – tette hozzá. 

Kép
Ledniczky Zsolt, a Hit Gyülekezete Miskolc vezető presbitere a kezdeményezés létrejöttéről beszélt

Végül Jeremiás prófétát idézve a Bibliából, felhívta rá a figyelmet, hogy az itt élő zsidóság a próféta szavait megfogadta és nem elvettek Miskolctól, hanem hozzátettek az értékeihez: „Így szól a Seregek Ura, Izráel Istene valamennyi fogolyhoz, akiket fogságba vitettem Jeruzsálemből Babilóniába: … Fáradozzatok annak a városnak a jólétén, ahová fogságba vitettelek titeket, és imádkozzatok érte az Úrhoz, mert annak a jólététől függ a ti jólétetek is!” (Jer.29,4,7)

 

Ez is érdekelhet

Team Gusto Cubano
Vérpezsdítő kubai hangulat és utcabál Miskolcon
MiskolcKultúraÉletmódEgészségSzabadidő
Nyárindító Team Gusto Cubano koncert és salsa–bachata utcabál várja az érdeklődőket június 6-án, szombaton Miskolcon, a Grizzly Pub előtti téren, a Széchenyi-szobornál.
Mesével és kísérletekkel hozták közelebb a tudományt a diákokhoz az Avasi Gimnáziumban
MiskolcOktatásSzabadidőTudomány
Mesével, színpadi játékkal és látványos kísérletekkel várta a gyerekeket az Avasi Gimnázium Richter Anna Díjas Természettudományos Laboratóriuma.
Bábonyibérc térfigyelő
A térfigyelő kamera mindent rögzített Bábonyibércen
MiskolcBűnügy
Ismét bizonyították hatékonyságukat a miskolci közterületi térfigyelő kamerák. Az önkormányzati rendészet munkatársai egy illegális hulladéklerakást észleltek a Bábonyibérc soron.
Kóddal és kötelező igazolványszámmal újultak meg a kombinált bérletek
MiskolcBorsod-Abaúj-Zemplén
Erre a technológiai fejlesztésre azért volt szükség, mert a tarifaközösség keretében Miskolc közigazgatási határán belül a kombinált bérletekkel a helyközi járatokra is fel lehet szállni, és a helyközi autóbuszok fedélzeti validátorai ezt a kódot tudják beolvasni.