Sarlós Boldogasszony ünnepét tartja július 2-án, szerdán a katolikus egyház. A legtöbb templomban ilyenkor ünnepi szentmisén emlékeznek arra a csodás eseményre, amikor Szűz Mária meglátogatta rokonát, Erzsébetet és nemcsak a két asszony, de a méhükben lévő magzatok is találkoztak. A diósgyőri Szűz Mária Szent Neve Templom a nevében is őrzi a Mária-tiszteletet, ezért a városrész plébánosát kérdeztük, hogy miért fontos ez a jeles nap a katolikusok számára.
Az ünnep magyar elnevezése egyébként az aratásra utal. Jellemzően Sarlós Boldogasszony másnapján kezdődött hazánkban az aratás, amikor a nők sarlóval levágták a búzát, a férfiak pedig kévébe kötötték – írja az Arcanum néprajzi adatbázis.
- A Lukács evangéliumának 1. fejezetében olvashatunk az angyali üdvözletről, amikor Gábriel arkangyal közölte Máriával, hogy az ő méhében fog megfoganni a Megváltó a Szentlélektől – emlékeztetett a bibliai eseményekre Szabó József atya, a diósgyőri Szűz Mária Szent Neve Templom plébánosa. - Erzsébetet pedig meddőnek tartották, ami a korban nagy szégyennek számított, de férjével, Zakariással sokat imádkoztak gyermekért. Imáik meghallgatásra találtak, amiről szintén Gábriel értesítette Zakariást, hogy Erzsébet idős kora ellenére fiút szül. Ez csodaszámba ment, akárcsak Szűz Mária esete, amit az is jelzett, hogy Zakariás a fia születéséig megnémult.
- Nem is akármilyen fiút szült Erzsébet, hanem Keresztelő Jánost, aki Jézus Krisztus előfutára, a legnagyobb próféta volt. A Megváltó útját készítette elő azzal, hogy beszélt róla és bűnbánatra hívta az embereket. Egyszer úgy jellemezte magát, hogy „A pusztában kiáltó szó vagyok: Egyengessétek az Úr útját”, amint Izajás próféta mondta,” (Jn.1,23) utalva ezzel a Messiásra vonatkozó próféciára, illetve arra, hogy a sivatagban, nagyon egyszerű életmódot folytatott. A hagyomány szerint Keresztelő János Jézus unokatestvére volt és a Szentírás arról számol be, hogy ő keresztelte meg a Messiást a Jordánban, amivel elindult Krisztus nyilvános küldetése – ismertette.
Kiemelte, hogy amikor Erzsébet a hatodik hónapban volt, Mária elindult a hegyek közé és vállalta, hogy állapotosan megteszi ezt a nehéz utat. Nemcsak a két asszony, hanem a két gyermek is találkozott. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, megmozdult méhében a gyermek és betelt Szentlélekkel. Akkor mondta el a ma Üdvözlégyként ismert imádság második felét: „Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhed gyümölcse!” Mária pedig nem sokkal később a híressé vált Magnificat-ot, a „Magasztalja lelkem az Urat,” kezdetű dicsőítő éneket.
- Ilyenkor az ünnepi szentmisén igyekszünk felhívni a hívek figyelmét mindazokra a csodákra, amelyeket Isten végbe vitt ennek a két asszonynak és családjának életén keresztül, illetve tágabb értelemben az egész emberiség üdvösségtörténetében. Mária személye, mint a legfőbb közbenjáró és a szentek között a legnagyobb, különösen fontos a katolikusok számára, éppen ezért a hozzá kapcsolódó ünnepek is – fűzte hozzá az atya.
