Az egész napos programsorozat során diákok és felnőttek egyaránt személyes élménybeszámolókat hallhattak a magyar űrhajósoktól, valamint betekintést kaptak a világűrben végzett munka mindennapjaiba.
Iskolásoktól a felnőttekig
A rendezvény délelőtt élménybeszámolóval kezdődött, amelyen általános és középiskolás diákok vettek részt. A programot később kísérőesemények követték: többek között a Miskolci Egyetem Formula Student csapatának elektromos versenyautóját is megtekinthették az érdeklődők, sőt próbaútra is lehetőség nyílt. A napot egy újabb, már felnőtt hallgatóságnak szóló előadás zárta.
Kapu Tibor elmondta: az országjáró előadássorozat felépítése minden helyszínen hasonló.
– Délelőtt az iskolásoknak tartunk előadást, délután kísérőprogramok vannak, este pedig a felnőtteket próbáljuk megszólítani, munkaidő utánra időzítve – fogalmazott. Hozzátette: Miskolcon is rendkívül kedves közönség fogadta őket.
Cserényi Gyula szerint a legnagyobb siker az, amikor a fiatalok aktívan bekapcsolódnak az előadásokba.
– Számunkra az igazi öröm, hogy izgalmat és érdekességet tudunk átadni a fiatalabb generációnak. Ez egy történelmi vállalkozás volt, amit minél több emberrel szeretnénk megosztani – mondta.
Felbocsátás, lebegés, visszatérés
Kapu Tibor 2024 augusztusában tért vissza a világűrből, ahol az AX–4 küldetés során húsz napot, két órát és ötvenkilenc percet töltött a Nemzetközi Űrállomáson három társával.
– A felbocsátás katartikus élmény volt, majd nyolc és fél perccel később elkezdődött a folyamatos lebegés, ami szavakkal alig leírható. A visszatérés pedig ugyanilyen élvezetes volt – mondta.
Kiemelte, hogy a magyar tudósokkal való együttműködés különösen fontos élmény marad számára.
– Amikor a magyar kísérleteket végeztem, mindig éreztem a kollégáim közelségét, még akkor is, ha több száz kilométer választott el minket – fogalmazott.
A kiképzés komoly fizikai és mentális kihívásokat is jelentett. A műrepülési tréning során például akár a testsúly hétszeresének megfelelő terhelést kellett elviselniük.
– Egy ilyen repülés után az ember órákig pihen, hogy felkészüljön a következőre – tette hozzá.
Cserényi Gyula a küldetés idején Houstonban, a földi irányítóközpontban dolgozott. Feladata az volt, hogy segítse a fedélzeten végzett kísérletek lebonyolítását és kezelje az esetleges technikai problémákat.
– Az űrhajósok pontos leírásokat kapnak, de a műszaki rendszerek nem mindig működnek tökéletesen. Ilyenkor kellett támogatást nyújtanom, illetve visszajelzéseket adnom Tibornak, hogy a lehető legjobban tudja végezni a munkáját – mondta.
Inspiráció és történelmi jelentőség
A két kutató-űrhajós hangsúlyozta: jelenlegi feladataik közé tartozik, hogy élményeiken keresztül inspirálják a társadalmat.
– Az elmúlt évek a kiképzésről szóltak, most viszont a megjelenéseké a főszerep. Nagy öröm számomra, hogy beszélhetek a magyar emberekkel, és talán inspirációt adhatok nekik – mondta Kapu Tibor.
Cserényi Gyula szerint a HUNOR-program új fejezetet nyitott a magyar űrkutatás történetében.
– Második magyar nemzeti űrhajóst juttattunk a Nemzetközi Űrállomásra. Ez hatalmas lépés volt, amely példát mutathat a fiataloknak, és remélhetőleg sok embernek ad erőt a hétköznapokban is – fogalmazott.
A miskolci rendezvény így nemcsak tudományos élménybeszámoló volt, hanem egy olyan találkozás is, amely közelebb hozta a világűrt és a modern űrkutatás eredményeit a nagyközönséghez.
