Már túl vannak a sorozat felén a szervezők, akik ugyan nem tervezik feladni a jó ügy szolgálatát, de elkeseredettségüket nehezen tudják leplezni.
– Már egymillió forint fölött van a beérkezett összeg, de még nagyjából 298 millió forint hiányzik – mondta Flach Antal, akit megérthetünk, hiszen ha egy év alatt kicsivel több mint egymillió forintot sikerült összegyűjteni, akkor könnyű kiszámolni, hogy még hány évig kell hangversenyeket tartani a Zenepalotában, hogy elérjék azt a célt, amiből aztán ténylegesen fel lehet majd újítani a veterán hangszert.
– A lényeg az, hogy nagyon messze vagyunk a céltól. A kezdettől fogva világos volt számunkra, hogy az 5000 forintos jegybevétel nem fogja fedezni a teljes felújítás költségét. Abban reménykedtünk, hogy a vármegye vállalkozói látványosabb érdeklődést mutatnak majd, de túl a BOKIK által felajánlott 300.000 forintos támogatáson kívül ez eddig nem történt meg. Ellenben több, pár tízeres adomány is érkezett a koncertre látogatóktól és az egyetem rektora, Horváth Zita magánemberként is támogatta ügyünket 100.000 forinttal.
Sokaknak szívügye lett
Más módokat is megragadtak volna, ha lett volna lehetőségük rá.
– Próbáltunk pályázati forrásokat találni, amelyek komolyabb segítséget nyújthatnának, de ilyen pályázatok sem nagyon voltak elérhetőek. Matiscsák Éva alpolgármester kezdettől fogva támogató volt. Már a tavalyi tanév végén, egy június eleji bemutató előadáson is részt vett, ahol a város zenei életéről és zeneoktatásának sikereiről beszéltem. Utánam Herceg Zoltán, a szakgimnázium jelenlegi tanára játszott a hangszeren, Szabó Balázs pedig – aki a koncertsorozat védnöke és a felújítás szakmai felelőse lenne – előadást tartott a hangszer történetéről és a felújítás részleteiről. Az alpolgármester később is segítette a projektet: médiamegjelenéseket támogatott, videókat készített, ajánlotta az eseményeket másoknak. Valóban a szívügyévé tette ezt – mondta a szervező, aki mesélt a kezdetekről is:
– A koncertsorozat úgy indult, hogy egykori növendékünk, Farkas Gábor, a Zeneakadémia rektora felajánlotta, hogy jótékonysági hangversenyt ad. Úgy gondoltuk, ez remek nyitás lesz.
Más problémák is adódtak
Ahogy azt Flach Antal elmondta, az orgona tulajdonviszonya sem teljesen tisztázott.
– Egyszer azt hallottuk, az egyetemé, mert az épület része, máskor pedig azt, hogy a szakközépiskoláé, mert ők használják. Az orgona bár bizonyos szinten használható, folyamatos beavatkozást igényel. Olyan, mintha állandóan „életben kellene tartani”, nem pedig egy stabil, megbízható hangszert használnánk. Nem vagyok orgonista vagy orgonaművész, ügybuzgalomból vállaltam ezt az egészet. Amióta lediplomáztam és visszatértem Miskolcra, folyamatosan szervezek zenei ismeretterjesztő programokat és koncerteket a magyar kultúra és a helyi értékek ápolása érdekében. Ebbe a tevékenységi körbe illeszkedik az is, hogy az orgona ne legyen az enyészeté – mondta a szervező, aki bevallotta, tőle indult ki a programsorozat ötlete: – Igyekeztem minél színesebb programokat összeállítani. Már volt színdarab, hagyományos koncert, szólóest, és alkalmanként az orgona is megszólalt. Arra törekedtem, hogy az intézmény képzési kínálata is megjelenjen, amely országos szinten is kivételes képzési kínálattal van jelen az oktatásban: a klasszikus zene mellett népzene, jazz, néptánc, kortárstánc, ettől az évtől pedig a könnyűzenei képzés is elérhető.
Különleges előadások lesznek még
További programokról is beszélt a szervező.
– A programsorozat kapcsán több kreatív ötlettel is próbálkozunk. Például az „örökbe fogadható orgonasíp” országosan elterjedt megoldásával, illetve Máger Ágnes miskolci festőművész felajánlott egy festményt árverésre, amelyet a Zenepalotában tervezünk lebonyolítani, és hamarosan reklámozni is fogunk. Addig vele és Szabó Balázzsal nagycsütörtökön lehet majd találkozni egy egyedi hangversenyen, ahol a festőnő Via Crucis képei vetítve jelennek meg, miközben Liszt Via Crucis műve hangzik el mesterharmóniumon. Május 31-én, gyereknapon egy különleges eseményt tervezünk, ahol a Miskolci Egyetem űrmérnöki kara mutatkozik be. Az előadás címe Csillagok között – utalva a filmre –, amelyen az előadás témájához kapcsolódó zenék mellett a film orgonazenéje is felcsendül. A sorozat zárásaként, a Múzeumok éjszakáján egy háromórás mini orgonamaratont szervezünk. Ez nem a Zenepalotában lesz, hanem az Avasi református műemléktemplomban, mert ott üzembiztos orgona áll rendelkezésre – sorolta Flach Antal.
A március 24-ei, keddi előadás egy összművészeti produkció volt, ahol a szervező újragondolta Bartók Béla ismert darabját, A Kékszakállú herceg várát: a Balázs Béla-féle szöveg lényegében megmaradt, de a zene Bartók Béla életművének zsánereiből állt össze, ahol a hét ajtó hét különböző zenei világot jelképezett az est folyamán.
