A büntetőeljárásról szóló törvény szerint, ha a szabálysértési felelősség már megállapításra került, akkor azonos tényállás alapján, nem indulhat büntetőeljárás. Ez alól kivétel, hogy ha a büntetőeljárást csak a szabálysértésről szóló törvényben szabályozott, külön eljárási utak valamelyikén keresztül kezdeményezik.
A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény kifejezetten kimondja, hogy az ügyész perújítási kérelmet terjeszthet elő, ha az elkövető által elkövetett bűncselekményt a törvény szerinti eljárásban szabálysértésként bírálták el.
Ebből az következik, hogy ha a bíróság utóbb úgy látja, hogy a magatartás nem szabálysértés, hanem a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekmény, akkor az ügyészségre tartozó, perorvoslati út válik relevánssá.
A súlyosítás tilalma tipikusan jogorvoslati helyzetekben, az eljárás adott szakaszában védi az érintettet. A mostani helyzetben azonban a kérdés lényege nem az, hogy ugyanabban az eljárásban emelhető-e a szankció, hanem az, hogy egyáltalán megindulhat-e külön büntetőeljárás ugyanazon tényállás miatt.
Tehát a már kiszabott pénzbírság nem zárja le véglegesen a súlyosabb büntetőjogi felelősség kérdését, ha a jogszabályban biztosított külön út – különösen az ügyészi kezdeményezés – megnyílik.
A büntetőeljárásról szóló törvény szerint a törvényes vád hiánya eljárási akadály.
A súlyosítás tilalma önmagában nem akadály, viszont az igen, hogy azonos tényállás mellett a szabálysértési felelősség megállapítása után büntetőeljárás csak a törvényben meghatározott külön eljárási utakon indulhat meg Ugyanabban az ügyben, a törvényes büntetőeljárási út még megnyílhat, ha az ügyészség a megfelelő eljárást megindítja.
dr. Strassburger Gyula ügyvéd