„A miskolci könyvtárakról szóló történeti írások mindegyike megemlíti az evangélikusok 1878-ban megnyílt Teöreök Sándor-féle könyvtárát. E könyvtár története azonban már korábban, 1817-ben elkezdődött, amikor Ambrózy János egyházi felügyelő negyven kötet könyvet ajándékozott a mai Kis-Hunyad utca 5. szám alatt működő evangélikus (al)gimnáziumnak” – olvasható egy leporellón Az evangélikus könyvtár kincsei című tárlaton, aminek megnyitóján Veczán Pálné, egykori evangélikus esperes özvegye köszöntötte a résztvevőket, majd elmondta, Miskolc első nyilvános közkönyvtára az Árvay Teöreök Sándor Evangélikus Könyvtár. – Mintegy 7000 kötetet tartalmaz. A kiállítás egyház- és oktatástörténeti, irodalmi és történeti munkákat mutat be, de megjelenik néhány egészen különleges példány is – mondta.
Mekis Ádám nyugalmazott evangélikus esperes néhány indító gondolattal készült. – Amikor könyvekről beszélünk, érdemes felidézni, hogy a Biblia is nagyon sok helyen említi őket. A könyv tehát nemcsak az elmúlt 500 évben létezik, amióta a könyvnyomtatást feltalálták, hanem ősidőktől fogva. Mi volt az oka annak, hogy mindig érezték a belső kényszert, hogy könyvekben örökítsék meg a gondolataikat? Leginkább az, hogy azt a tapasztalatot és tudást, ami bennük felhalmozódott, továbbadják – mondta, hozzátéve, a másik cél a hit továbbadása volt.
Régi korok lenyomatai
Buday Barnabás evangélikus esperes szerint a gyülekezeti teremben a régi könyvek között meg lehet érezni a történelmet. – Idővonalra felfűzve az eseményeket, érdemes kiemelni az itt látható könyvek időbeli síkját. A legidősebb könyv, amelyet itt látunk, az 1520-as évekből származik, latin nyelvű. Talán ezt nevezhetnénk az első állomásnak. Előtte azonban látható a „nulladik” állomás is, az egyik kicsi, fektetve elhelyezett kötet ugyanis egy egészen különleges darab, mégpedig azért, mert a borítója egy gregorián dallamot tartalmazó, vélhetően pergamen. Ez azt jelenti, hogy amikor ezt a kottalapot már kevésbé tartották értékesnek, csomagolásra, könyvkötésre használták fel. Úgy gondolom, hogy ez a lap nem is a 16. század elejéről, hanem még korábbról származik. Remekül látható rajta a gregorián kottarendszer, ami még nem a mai öt-, hanem a régi négyvonalas rendszer, négyzetes kottafejekkel. Erre érdemes külön figyelmet szentelni – magyarázta az esperes, majd rámutatott egy nagy könyvre az egyik alsó polcon. – Das Neue Testament. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a német szó nem úgy van írva, mint ma: Deutsch, hanem korabeli helyesírással, „Teutsch” formában. Ez 1566-ból való. Egy korábbi, 1561-ből származó könyv felirata: Epitáphia, azaz sírfelirat. Ez egy Melanchthon-kötet, amiben leírják halálának körülményeit – sorolta a különlegességeket Buday Barnabás.
A kiállítás a Belvárosi Evangélikus Templom gyülekezeti termében található.
