A szomszéd települések rendezvényeit követően Bükkszentlászlón szervezte meg a Szlovák Nemzetiségi Találkozót szeptember 26-án, szombat délután, a templom udvarán felállított színpad körül, a miskolci Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat. A bükkszentlászlói óvodások és a Biela Ruza Népdalkör, valamint a bükkszentkereszti Horenka Népdalkör, továbbá a répáshutai Vel’ká Bukovinka Népdalkör és Néptánccsoport műsora után pedig a közösségi házban várták a jelenlévőket közös beszélgetésre. Az eseményen Matiscsák Éva, Miskolc alpolgármestere is jelen volt.
A bükki szlovák nemzetiségi nap nemcsak a múlt felidézése, hanem a jelen ünnepe is, hídépítés a múlt és a jelen nemzedéke között, ami azon kívül, hogy műsor és találkozás, megemlékezés is. Hálával és büszkeséggel emlékezünk őseink hagyományaira, amelyeket mi is folytatunk és őrzünk. Amikor bemutatjuk a nyelvünket, dalainkat, táncunkat és a gasztronómiánkat, akkor tulajdonképpen megmutatjuk magunkat a világnak és ezzel együtt átadjuk a stafétabotot a fiataloknak.
– foglalta össze Bárány Péter, miskolci Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
Elmondta, a három település történelme összekapcsolódik, hiszen az 1712-ben alakult Bükkszentlászló, Bükkszentkereszt és Répáshuta is az egykori üveghutának köszönheti a létrejöttét. Mivel közösek a gyökerek, ezért ezzel a rendezvénnyel egymás iránti tiszteletből kifejezik összetartozásukat is. A mai napig többen beszélik a szlovákot a három bükki faluban, ami már némileg eltér az irodalmi szlovák nyelvtől és keveredik magyar kifejezésekkel. Az etnikumot a történelmi Magyarországon tótnak hívták. Bükkszentkereszten és Répáshután szlovák iskola, Bükkszentlászlón szlovák óvoda működik.
Hozzátette, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összesen kilenc szlovák település található, a három bükkin kívül, a maradék hat a Zemplénben. Bükkszentlászló 1982 óta közigazgatásilag Miskolchoz tartozik, de Miskolc belvárosában is körülbelül 20-30 származását tekintve szlovák család él.
