Miskolc felkeltette a nemzetközi szakmai közönség figyelmét a müncheni Expo Real-on. Európa egyik legnagyobb ingatlanpiaci és befektetési szakkiállításán különösen a Bükk–Sajó Net Zero Völgy Program iránt mutatkozott élénk érdeklődés.
A város a 29 települést összefogó térségi kezdeményezés mellett az egykori DAM területének megújítási terveit is bemutatta. Miskolc Debrecennel, Nyíregyházával és Péccsel együtt kapott lehetőséget arra, hogy a magyar standon ismertesse fejlesztési elképzeléseit. A müncheni tapasztalatokról és a folytatásról Rakaczki Zoltán polgármesteri biztost kérdeztük.
minap.hu: Milyen fogadtatásban részesült Miskolc az Expo Real-on? Mi volt a legfontosabb tapasztalata a három napnak?
Rakaczki Zoltán (R. Z.): Már maga a rendezvény mérete és szakmai súlya is meghatározó élmény volt. A magyar standon – a nagyvárosok közül – Miskolc mellett Debrecen, Nyíregyháza és Pécs kapott lehetőséget a bemutatkozásra. Mind a négy település komolyan felkészült, és igyekezett a lehető legtöbbet kihozni a részvételből. Meggyőződésem, hogy jó döntés volt ott lennünk, hiba lett volna kimaradni.
Különösen érdekes volt, hogy Szemerey Samu építésügyi államtitkár előadásából is egyértelművé vált: a kormányzat fontosnak tartja a barnamezős területek újrahasznosítását. A négy város közül pedig mi voltunk az egyetlenek, akik konkrét barnamezős fejlesztési projekttel, az egykori DAM területének revitalizációjával érkeztünk.
A Bükk–Sajó Net Zero Völgy Program is komoly figyelmet kapott. Főleg abból a szempontból, hogy sikerült 29 települést egy közös kezdeményezés mögé állítani, és térségi szinten gondolkodni az ipar és a gazdaság megújításáról.
minap.hu: Mit mutattak meg Miskolcból a nemzetközi befektetői és szakmai közönségnek?
R. Z.: Elsősorban azt, hogy Miskolc nemcsak jelentős ipari múlttal rendelkezik, hanem komoly gazdasági és fejlesztési lehetőségeket is kínál. Bemutattuk a város adottságait, a szakképzett munkaerőt, az ipari és mérnöki hagyományokat, a közúti és vasúti kapcsolatokat, valamint a Miskolci Egyetem és a helyi ipar együttműködését.
Ezt követően két konkrét fejlesztési irányt állítottunk a középpontba. Az egyik a DAM revitalizációja, amely jóval többet jelent egy régi iparterület újrahasznosításánál. Egy korszerű, vegyes funkciójú városrész kialakításában gondolkodunk, ahol az ipari és technológiai tevékenységek mellett szolgáltatások, közösségi terek és zöldfelületek is helyet kaphatnak.
A másik a Bükk–Sajó Net Zero Völgy volt. Ennek lényege, hogy Miskolc nem önmagában, hanem egy nagyobb térségi együttműködés részeként tervezi a gazdaság jövőjét. A program a meglévő iparágak modernizációjára, új technológiákra, tisztább termelésre, megújuló energiára és energiahatékonyságra épül.
minap.hu: Sikerült olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyekből később konkrét együttműködés vagy beruházás születhet?
R. Z.: Számos egyeztetésünk volt, ezek közül kettőt külön is kiemelnék. Tárgyaltunk az építésügyi államtitkárral és Buday Bencével, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatójával. Áttekintettük a két kiemelt projekt aktuális helyzetét, és arról is beszéltünk, milyen kormányzati segítséggel lehetne előmozdítani a fejlesztéseket, illetve a potenciális beruházási területek hasznosítását.
Emellett a városok közötti együttműködés is fontos eredmény volt. Debrecennel, Nyíregyházával és Péccsel arról egyeztettünk, hogyan tudnánk a jövőben megosztani egymással a tapasztalatainkat, és segíteni egymás fejlesztési törekvéseit.
Konkrét folytatási lehetőség is körvonalazódott. A Tudományos és Technológiai Parkok Szövetségének elnöke a közeljövőben konferenciát szeretne Miskolcra hozni, amelynek résztvevői személyesen is megismerhetnék a DAM területét és a benne rejlő fejlesztési lehetőségeket.
Azt ugyanakkor látni kell, hogy a DAM megújítása egy több évtizedes folyamat elején tart, a Bükk–Sajó Net Zero Völgy pedig jelenleg előkészítési szakaszban van. Sok munka és egyeztetés áll még előttünk.
minap.hu: A beszámolók szerint a Bükk–Sajó Net Zero Völgy különösen nagy figyelmet kapott. Miért lehet vonzó ez a program a befektetők számára?
R. Z.: Bátran mondhatom, a Bükk–Sajó Net Zero Völgy Program egyértelműen Miskolc legerősebb témája volt Münchenben. És az egyik legfontosabb eredmény, hogy a program már összeállt, és kormányhatározat is született arról, hogy Magyarország ezzel a projekttel pályázik az Európai Uniónál a Net-Zero Acceleration Valley státusz elnyerésére.
A koncepció kézzelfogható fejlesztési irányokat jelöl ki. Huszonkilenc települést és közel 1900 hektárnyi potenciális fejlesztési területet kapcsol össze. A meglévő iparágak korszerűsítésére, a tisztább technológiákra, a megújuló energiára és az energiahatékonyságra épít. A miskolci DAM, DIGÉP és HCM barnamezős területei is fontos részei ennek.
Ami különösen figyelemre méltó, hogy nem egyetlen iparterületről vagy városról beszélünk, hanem egy egész térség összehangolt fejlesztéséről. Hazai szakmai és kormányzati oldalról már most érzékelhető az érdeklődés és a támogatás.
A befektetők esetében egyelőre az a legfontosabb, hogy megismerjék a programot, folyamatos tájékoztatást kapjanak róla, és lássák a benne rejlő lehetőségeket. Most még nem konkrét beruházásokat várunk ettől, hanem azt a szakmai és befektetői kapcsolatrendszert építjük, amelyre később valódi fejlesztések alapozhatók.
minap.hu: Az egykori DAM közel 130 hektáros területének megújítása szintén kiemelt miskolci projekt. Milyen fejlesztéseket képzelnek el itt, és van-e már befektetői érdeklődés?
R. Z.: Egy ekkora barnamezős terület revitalizációja nem néhány éves feladat. A hazai és nemzetközi példák alapján az ilyen fejlesztések akár húsz évnél is hosszabb időt vehetnek igénybe. Ezért hosszú távon, egymásra épülő lépésekben gondolkodunk.
Elsőként olyan állapotot kell teremteni, hogy a terület a megfelelő befektetői elképzelések számára valóban fejleszthető, kiszámítható környezetet kínáljon. Ezzel párhuzamosan keressük a potenciális beruházókat.
Elsősorban olyan beruházásokban gondolkodunk, amelyek illeszkednek a terület elhelyezkedéséhez, alacsony logisztikai igényűek, és közel nulla károsanyag-kibocsátású működést tesznek lehetővé. Nem a régi típusú nehézipart szeretnénk visszahozni, hanem egy korszerűbb ipari és városi környezetet kialakítani. Érdeklődés már van: potenciális befektetők korábban személyesen is jártak a DAM területén, és megismerkedtek annak adottságaival.
minap.hu: Mi következik az Expo Real után? Mikor lehet azt mondani, hogy a müncheni részvételnek kézzelfogható eredménye van?
R. Z.: Átgondolt ütemterv szerint folytatjuk a munkát. A Bükk–Sajó Net Zero Völgy és a DAM revitalizációja külön projektirányítással halad, de szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ha a Net Zero Völgy elnyeri a tervezett európai uniós státuszt, az a DAM további fejlesztését is jelentősen segítheti.
Most az a feladatunk, hogy a Münchenben kialakított kapcsolatokat továbbvigyük, folytassuk a tárgyalásokat, és ahol lehet, konkrét következő lépéseket határozzunk meg.
Nem szabad egyetlen rendezvénytől azonnali áttörést várni. A siker sok egymásra épülő lépés eredménye lehet. Ilyen volt a tavaszi Business Forum, az őszi Rajna–Ruhr térségi látogatás és most az Expo Real is. Ezek együtt építik Miskolc nemzetközi kapcsolatrendszerét.
minap.hu: Miskolc korábban is jelen volt nemzetközi befektetési fórumokon. Mi szükséges ahhoz, hogy az érdeklődésből valóban beruházás legyen?
R. Z.: Mindenekelőtt versenyképes, jól előkészített fejlesztési lehetőségeket kell kínálnunk. A befektetőknek pontosan látniuk kell, milyen adottságokkal rendelkezik egy terület, milyen feltételekkel lehet ott fejleszteni, és milyen gazdasági környezetre számíthatnak.
Azt is fontos megérteni, hogy a jelentősebb nemzetközi beruházások Magyarországra vonzásában a városok mellett a HIPA-nak és a kormányzatnak is meghatározó szerepe van. Ezért volt különösen fontos, hogy Miskolc a magyar standon mutatkozhatott be. Nem elszigetelten jelentünk meg, hanem a magyar befektetésösztönzési rendszer részeként.
A következő időszak legfontosabb feladata, hogy Miskolc meglévő adottságait konkrét, versenyképes és jól előkészített beruházási lehetőségekké alakítsuk. Ha ebben a város, a HIPA és a kormányzat összehangoltan tud együttműködni, akkor a mostani érdeklődésből idővel tényleges beruházások is születhetnek.
