Az elévülés fontos jogintézmény, amely mindkét felet védi: a jogosultat arra ösztönzi, hogy időben érvényesítse jogait, a kötelezettet pedig megvédi a régi, nehezen bizonyítható követelésektől. Az elévülés nem jelenti azt, hogy a tartozás megszűnik! Ez talán a legfontosabb, amit tudni érdemes. Ha egy követelés elévül, az adós továbbra is tartozik a pénzzel, de a másik fél már nem tudja bíróságon keresztül érvényesíteni. Ha az adós önként teljesíti az elévült tartozást, később nem kérheti vissza - még akkor sem, ha utólag derül ki, hogy már elévült volt.
Az elévülést a bíróság nem veszi figyelembe automatikusan. Ha valaki pert indít egy elévült tartozás miatt, az alperesnek kell hivatkoznia elévülésre. Ha ezt elmulasztja, a bíróság úgy dönt az ügyben, mintha nem is lenne elévülés. Ez a szabály munkajogban nem érvényesül. Ott hivatalból is figyelembe veszi az elévülést a bíróság.
Az elévülés általában akkor indul, amikor a tartozás esedékessé válik. Például ha egy számlán azt írják, hogy 30 napon belül kell befizetni, akkor a 31. napon kezdődik az elévülési idő. A legtöbb követelés öt év alatt évül el. Vannak esetek, amikor ennél jóval kevesebb idő áll rendelkezésre: egy éves elévülési idő érvényes a parkolási díjakra, vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatások (telefon, internet) esetében.
A munkajogi igények (fizetés, végkielégítés stb.) három év alatt évülnek el. Szintén három év az áram- és földgázszolgáltatás díjai esetében ez az idő, és a veszélyes üzemi felelősségből eredő károk is ennyi idő alatt évülnek el.
Öt éves a víz- és csatornadíjak, a hulladékszállítási díjak elévülési ideje. És – mint arról már szó volt - az általános kártérítési igényeknek is ez az elévülési ideje.
A biztosítók gyakran élnek azzal a lehetőséggel, hogy szerződésükben rövidebb elévülési időt írnak elő. Van olyan biztosító, amely szerint csak 1 év áll rendelkezésre, hogy kárigényt érvényesítsen a szerződő fél. Ezért mindig figyelmesen kell áttanulmányozni a biztosítási szerződések feltételeit.
Az elévülési idő megszakadásáról akkor beszélünk, ha bizonyos tények bekövetkeznek, mert ez esetben újrakezdődik az elévülési idő - vagyis újraindul a teljes időtartam. Ilyen például, ha a jogosult bíróságon érvényesíti az igényét. Az elévülés bonyolult jogintézmény, ha alkalmazása felmerül, érdemes ügyvéd segítségét kérni.
dr. Strassburger Gyula ügyvéd