A legmagasabb vízesés
Magyarország legmagasabb vízesése a lillafüredi, amely húsz méter magasból zuhan a mélybe. Mesterséges kialakítású, a Palotaszálló építésekor jött létre, ugyanis eredetileg a Szinva patak is – a Garadnával egyetemben – a Hámori-tóba folyt. A vízesést ma is a Szinva-patak táplálja. Érdekesség, hogy csapadékszegény időjárás esetén a Hámori-tóból szivattyúznak át vizet, hogy megfelelő legyen az ellátása. Télen a megfagyott vízesés egyedi hangulatot ad az amúgy is különleges zuhatagnak. Nem messze tőle található József Attila szobra, az Anna-barlang, és a lillafüredi függőkertek is innen kezdődnek.
A Rákóczi-túrós és Miskolc
Rákóczi János (1897–1966) mesterszakács iskoláit Székesfehérváron végezte, 1912-ben állt be szakácstanulónak. Alig 18 évesen behívták katonának, harcolt az I. világháborúban, 1919-ben a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregében szolgált. 1919-ben a Nemzeti Casino szakácsa, 1920-tól a HAEN-konyha első szakácsa, 1924-től a párizsi Larue étterem alkalmazottja volt. 1930-ban az újonnan megnyílt lillafüredi Palotaszálló konyhafőnökének kérték fel. Nemzetközi hírűvé fejlesztette a szálló konyháját, amit az is jelez, hogy 1933-ban Bécsben elnyerte a nemzetközi szakácsművészeti kiállítás aranyérmét. Ebben az időben vált a hideg-meleg és a tésztakonyha univerzális mesterévé. 1933-tól Budapesten a Gellért Szálló, 1953-tól a Duna Szálló konyhafőnöke volt. 1958-ban a brüsszeli világkiállítás magyar konyháját vezette. Sikeresen szerepelt a Bonnban, Londonban és Münchenben rendezett konyhaművészeti bemutatókon; Berlinben, majd Frankfurtban kétszer is a nemzetközi szakácsművészeti kiállítások aranyérmével jutalmazták. A versenyek előtt tálait részletesen megtervezte, minden egyes technológiai mozdulatot céltudatosan begyakorolt. Ő kreálta a róla elnevezett Rákóczi-túróst.
Ige kongresszus
1933. június 10-én kezdődött a lillafüredi Palotaszállóban az Írók Gazdasági Egyesületének kongresszusa. Az első előadást Móricz Zsigmond tartotta meg. Az első és a második nap is zavartalanul folyt le, míg a harmadik napon nagyon rossz hír érkezett: agyvérzés következtében budapesti otthonában elhunyt Pakots József, az egyesület elnöke.
Két nappal előtte még ő nyitotta meg az eseményt: „Önök, Uraim vigyék hírül és mondják meg mindenkinek Lillafüred szépségeit, vadregényes csodáit és mint a magyar kultúra magvetői, térjenek ide vissza minden évben, mert az én elgondolásom az, hogy Lillafüredből magyar Helinkont csináljunk, a magyar elmék, a magyar szívek és lelkek találkozó helyét.”
Kosztolányi Dezső, az egyesület főtitkára ennek hatására véget vetett az íróhétnek, és a legtöbben másnap hazautaztak, illetve a temetésre is elmentek. Az íróhéten előadást tartott volna még Juhász Gyula, Simándy Pál, Szabó Lőrinc és Illyés Gyula. A találkozó résztvevői közül páran Lillafüreden maradtak, például József Attila is – ekkor és itt írta meg gyönyörű szerelmes versét, az Ódát.
A Meseautó Lillafüreden
A Meseautó volt a huszonhatodik magyar hangosfilm, amelynek nagy részét Lillafüreden forgatták. Gál Béla rendező a filmjében felvonultatta a korszak legnagyobb színészeit, akik olyannyira jól érezték magukat ebben a csodálatos környezetben, hogy a kedvükért meg kellett hosszabbítani a forgatás idejét. A film romantikus vígjáték volt, amely a közönség kedvenc műfaja volt abban az időben. A mozik a vetítések alkalmával megteltek, aki esetleg nem a filmért, az a korszak egyik legnagyobb beruházása kedvéért, a Palotaszálló látványáért ment el megváltani a jegyét. A felvételeket 1934 nyarán készítették el, a színészek a Zöldfa Panzióban laktak hat héten át, amely a Palotaszálló mellett volt található.
Miskolc első sportegyesülete
Miskolc első sportegyesülete nem sokáig működött, de az biztos, hogy ez a Miskolci Tornaegylet volt. Csak 1867–1869 között állt fenn a klub, mégis városunk első sportegyletét tisztelhetjük benne. „Ajánljuk ez üdvös eszmének felkarolását, s igyekezzünk mi is lépést tartani más kisebb városokkal is, hol e férfias, érdekfeszítő, hasznos mulatságra már régen egyletek alakultak” – így írtak róluk. Egy másik forrás másként gondolja: „Amennyiben hihetünk Szendrei Jánosnak, a sportegyesületek sorában elsőként a Miskolci Tornaegylet alakult meg 1867-ben, bár a hivatalos alapszabály csak 1888. április 2-án készült el. A Tornaegylet a korszak egyesületeihez hasonlóan valamennyi sportág művelésére alakult, célja rendszeres edzésekkel az egészség megőrzése volt.” Tehát a második forrás szerint még 1888 után is aktív volt az egyesület.
Reiman Zoltán
