Az évről évre megtartott eseményen egy rövid összeállítást vetítettek le az elmúlt másfél évtized miskolci és országos folyamatairól. A Csöbör Katalin országgyűlési ciklusaira fókuszáló film szerint 2010 környékén Miskolc „a lecsúszás szimbóluma” volt: magas munkanélküliséggel, közbiztonsági problémákkal és az árvíz okozta károkkal.
A videóban az elmúlt évek ipari beruházásait, az ipari parkok bővítését és a munkahelyteremtést hangsúlyozták, amelyekben Szijjártó Péter miniszteri munkája is szerepet játszott.
Számvetés és választási tét
Csöbör Katalin országgyűlési képviselő felszólalásában hangsúlyozta: az eseményt lehet évértékelőnek nevezni, ő inkább évindítónak tekinti. Mint mondta, nemcsak a választási év miatt állnak nehéz időszak előtt, hanem az egyre erőteljesebben eszkalálódó háborús helyzet miatt is, amely – megfogalmazása szerint – Európát és Magyarországot is egyre inkább belesodorhatja a konfliktusba.
A képviselő felidézte a 2010 utáni döntéseket, köztük a határon túli magyarok állampolgárságának megadását és a rezsivédelem bevezetését, amelyet a kiszámíthatóság egyik alapjának nevezett. Szólt a migráció megállításáról, valamint az elmúlt évek miskolci fejlesztéseiről is: óvodák, iskolák, utak, sportlétesítmények építéséről, az Y-híd megvalósításáról, az M30-as és a 26-os főút, valamint az avasi úthálózat felújításáról. Kiemelte a Miskolc–Kassa gyorsforgalmi kapcsolatot és az arnóti körforgalom bővítését, továbbá a régióba érkező több tízmilliárd forintnyi beruházást. Elhangzott az is, hogy Miskolcon idén sportcélú és speciális repülőtér átadása várható.
Csöbör Katalin szerint ezek az eredmények veszélybe kerülhetnek egy elhúzódó háború és az Ukrajnának szánt források további növelése esetén. Úgy fogalmazott: a cél a „hazai és helyi eredmények megvédése”, amihez szerinte stabil kormányzásra van szükség.
Szijjártó Péter: válságok sorozata, eltérő válaszok
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólalásában azt mondta: sokan máig nem dolgozták fel, hogy a Fidesz 2010 óta sorra megnyeri a választásokat, miközben az ország több, egymást követő válsággal szembesült. A miniszter négy ilyen időszakot emelt ki: a 2008–2009-es pénzügyi válság utóhatásait, a 2015-ös migrációs hullámot, a koronavírus-járványt és az orosz–ukrán háborút.
A migrációval kapcsolatban Szijjártó úgy vélte, Magyarország biztonságát a határkerítés felépítése garantálta, még akkor is, ha ezért napi egymillió eurós bírságot kell fizetni Brüsszelnek. A járvány idején – állítása szerint – az eltérő vakcinabeszerzési politika tette lehetővé a gyors oltási kampányt. A háborúról szólva hangsúlyozta: a kormány célja, hogy Magyarország kimaradjon a konfliktusból, és ne kerülhessen sor magyar katonák frontra küldésére. A szankciós politikát bírálva úgy fogalmazott, hogy az nem érte el a kívánt hatást, miközben Európában „háborús fanatizmus” alakult ki.
A miniszter szerint a rezsivédelem és a családtámogatási rendszer olyan eredmények, amelyek könnyen veszélybe kerülhetnek, ha az európai forrásokat Ukrajna finanszírozására csoportosítják át. Mint mondta, nemet kell tudni mondani az ilyen törekvésekre.
Az esemény végén elhangzott: Csöbör Katalin választókerületébe az elmúlt években 54 nagyberuházás érkezett, összesen 510 milliárd forint értékben, 58 milliárd forint állami támogatással, mintegy hatezer új munkahelyet teremtve.
A fórum közönségkérdésekkel zárult. Az eseményen a miskolci városvezetés részéről jelen volt Tóth-Szántai József polgármester és Matiscsák Éva alpolgármester is.