Ugrás a tartalomra

Óriási, 66 millió évvel ezelőtti becsapódás nyomait őrző kövületeket tártak fel

Létrehozva
Gigászi aszteroida becsapódásának 66 millió éves nyomait őrzik azok a kövületek, melyeket Észak-Dakotában tártak fel – írta a BBC hírportálja.
Kép
Forrás: archaeologynewsnetwork.blogspot.com

Az égből záporozó kőtörmeléket találták meg azokban a hal- és fafosszíliákban, melyek feltárásáról az amerikai tudományos akadémia lapja (PNAS) aktuális számában közöltek tanulmányt a Kansasi Egyetem kutatói. Az üledékek arról is árulkodnak, hogy a kitört fákra és az elpusztult halakra víz is zúdult, ami a Chicxulub nevű, 12 kilométer széles aszteroida becsapódása keltette tórengésből származott. A 66 millió évvel ezelőtti katasztrófához köthető az úgynevezett kréta-tercier kihalási esemény, amikor számos növény- és állatcsoport, köztük a dinoszauruszok is eltűntek a Földről.

Amikor a kisbolygó a mai Mexikói-öbölnél a Földnek ütközött, több milliárd tonna olvadt és gőzzé vált kőzet lökődött minden irányban az égbe és zuhant vissza a talajra akár több ezer kilométeres távolságban a becsapódástól.

Robert DePalma, a Kansasi Egyetem munkatársa és kollégái, akikkel a Tanis nevű ásatási helyen dolgoztak, arról számolt be, hogy a becsapódás utáni legfeljebb néhány óra történéseiről árulkodnak a kövületek. A tanisi leletek azt a pillanatot őrzik, amikor a gyöngyszemnyi kődarabok visszazúdultak a talajra és útjukban mindent elpusztítottak. A megkövült halak kopoltyúiban megtalálták a becsapódás törmelékét, melyet a tó vizével együtt nyeltek le. A fák gyantájából megkövesedett borostyánkő is jól kivehetően őrzi a szemcséket.

Geokémikusok a leletek korát 65,76 millió évesre tették, ami megfelel a világ más helyein talált hasonló törmelékek korával. Az üledék elhelyezkedéséből a tudósok megállapították, hogy a területre hatalmas víztömeg zúdult, ami – a távolság miatt – nem lehetett a becsapódás keltette tengeri szökőár, hanem tórengés volt, melynek vízárja minden útjába eső dolgot felkapott és összekavarva dobta vissza őket úgy, ahogy a kutatók most feltárták.

„Édesvízi halak, szárazföldi gerincesek, fák, ágak, tuskók, tengeri puhatestűek keverednek itt egymással egyetlen üledékrétegen belül. A cunaminak legalább 17 óra kellett volna, hogy a krátertől ideérjen, a rengéseknek azonban néhány tíz perc is elég volt” – mondta DePalma.

Ez is érdekelhet

Április végéig befejezik a Barátság kőolajvezeték javítását
VilágBelföldGazdaság
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Berlinben Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóját.
Kétnapos teherforgalmi blokád kezdődött Montenegró szerb és boszniai határátkelőin
Világ
A nemzetközi fuvarozók kétnapos blokádot kezdtek kedden a Montenegró és Szerbia, illetve a Montenegró és Bosznia-Hercegovina közötti határátkelőkön.
Lengyel elnök: Oroszország fenyegetést jelent a szabad világra
Világ
A katyni vérengzés áldozatai arra emlékeztetnek, hogy a demokráciát nem lehet megérteni Közép-Európa történelmi tapasztalata nélkül, amely szerint Oroszország fenyegetést jelent a szabad világra – jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök hétfőn Varsóban.
Ukrajna kész a nemzetiségek védelmében a legmagasabb normák alkalmazására
VilágBelföld
Ukrajna készen áll a legmagasabb európai normák alkalmazására a nemzeti kisebbségek védelmében, és nyitott a párbeszédre ebben a kérdésben is az új magyar kormánnyal – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hétfőn újságírók előtt, amit az MTI szemlézett.